Leginkább az univerzumhoz tudlak hasonlítani. (…) Te is olyan végtelenül sötét vagy.
Leiner Laura
1985. ápr. 22. -
magyar író
A barátság nem csak abból áll, hogy vihogunk és jókat dumálunk a menő fiúkról és zenészekről. A barátság arról is szól, hogy ha ő zokogva vár a szobájában, és alig tudja elmondani, hogy mi történt, ott legyek vele. Hogy megvigasztaljam, tartsam benne a lelket, és tudja, nincs egyedül.
Kapcsolódó személyek / kategóriák
Attól szép ez a világ, hogy sokfélék vagyunk, sokféle ízléssel.
Hiányozni fog, hogy már nem lesz ott, ahol én, és én nem leszek ott, ahol ő.
A mobiltelefon az olyan, mint a tulajdonosa, csak kisebb, okosabb, és nagyobb a memóriája.
Tök mindegy, mit csinálsz, ha karácsonykor felmész a netre, úgyis van egy finomabb süti, egy boldogabb család, egy gusztább halászlé, egy tökéletesebb mézeskalács, egy jobban megpakolt asztal, egy szebb karácsonyfa… Vagy éppen több ajándék a fa alatt, és több fő a fa mellett.
Már konkrétan bele lehetett fulladni a karácsonyi posztokba. Minden követettem percenként töltötte a storykat a készülődésről, és posztolta a hangulatosabbnál hangulatosabb, beállított, agyonfilterezett képeket. Sütés-főzés, fenyőfa, karácsonyfa, rénszarvasfül, Reszkessetek, betörők!, forró csoki, díszek, mézeskalács, ajándékcsomagolás, Kevin, családi fotó, nagyi, te is mosolyogj, szeretemazéletem, szeretemacsaládom, szeretemakarácsonyt, mindentmegmutatok, húdeboldogvagyok. Sóhajtva bezártam az Instát, hagyva, hogy mindenki élje a hamis áloméletét.
A bosszú trükkös dolog. Amíg forralod valaki ellen, az hajtóerő lehet. Az igazságérzet, bizonyítani akarás, tettrekészség mind-mind visz előre. Igen. De amikor sikerül, megtörtént, bosszút álltál, és egyszer csak vége… akkor jön az üresség, a célvesztettség, az apátia.
Egy versenynek általában csak egy nyertese van, ahhoz pedig, hogy nyerjünk, mindenki mást le kell győzni. Kivétel nélkül.
Amit nem akarsz a neten viszontlátni magadról soha, de soha, azt töröld ki a telefonodból, töröld a Törölt mappából is, aztán a felhőből, sőt, ha biztos akarsz lenni a dolgodban, akkor menj el a Szilícium-völgybe, és győződj meg a törlésről személyesen is.
A rosszakaróiddal egyetlen módon cseszhetsz ki igazán. Ha kivívod az elismerésüket.
Az egyedüllét, a csalódottság, a düh és a keserűség (…) nem hat túl jól az emberre, ilyenkor valamiért nincs megállás, és egyre mélyebbre csúszik a kilátástalanságában.
Annyi, de annyi érdeme lehet egy versenyzőnek! Kiváló sportteljesítmény, nagyszerű logika, páratlan észjárás, különleges érdeklődési kör.
Csodás szilveszter este, mondhatom. Ennél még az az 1987-es kabaréismétlés is szórakoztatóbb lehet, amit anyuék néztek otthon a tévében.
Pedig a szilveszter erről szól, nem? Bulizni, akkor is, ha nincs kedved. Inni, akkor is, ha nem szoktál. És nevetni, akkor is, ha legszívesebben inkább sírnál.
A ballagásunkon mindenki zokogott bánatában, hogy most mi lesz velünk és ezekkel az örök barátságokkal. Én is sírtam, de én örömömben.
Minden változás, ami előnyünkre válik, igenis fontos mérföldkő az életünkben, legyen az bármilyen apró, vagy éppen nevetséges.
A klasszikus romantikus irodalomból ismert udvarias magatartás ma már nem csak fikció, hanem egyenesen sci-fi. A srácok bunkók, a lányok meg odavannak értük.
A felnőttek mániája a „majd”, „egyszer”, „meglátod” stb… Mi lenne, ha mondanának valamit a jelennel kapcsolatban is? Vagy létezik, hogy a jelennel nemcsak én vagyok meglőve, hanem ők is, és csak bíznak benne, hogy majd minden megoldódik, és jöhet a jól ismert „megmondtam” szöveg?