A látszattal ellentétben az igazság az, hogy a szem csak felületesen kapcsolódik a köznapi világhoz. Mélyebb kapcsolata az absztrakthoz fűzi.
Carlos Castaneda
1925. dec. 25. - 1998. ápr. 27.
latin-amerikai származású, amerikai antropológus és író
Carlos Castaneda perui születésű amerikai író és antropológus volt, aki a Don Juan tanításait bemutató könyveivel vált világhírűvé. Műveiben a tudatosság, az érzékelés határai, a valóság természetének kérdései és a személyes átalakulás kerülnek előtérbe. Írásai nagy hatást gyakoroltak a spirituális és ezoterikus gondolkodásra,
Létezik valamilyen megnevezhetetlen, egyszerűsége miatt megkapó tényező, mely megszabja a sorunkat.
A leglényegesebb dolog, amit meg kell tanulni, hogyan lehet a világok közötti hasadékba kerülni, és hogyan lehet átlépni a másik világba. A két világ között – a diablerók és az emberek világa között – szakadék van, de létezik egy olyan hely, ahol e két világ fedi egymást. Ott található a hasadék. Nyílik és csukódik, akár a szél csapkodta ajtó. Ahhoz, hogy odajusson, egy embernek edzenie kell az akaratát. Úgy mondhatnám, hogy leküzdhetetlen vággyal és eltéríthetetlen elszántsággal kell rendelkeznie.
Ez a baj a szavakkal. Örökösen arra késztetnek, hogy úgy érezzük, végre fényt derítettünk valamire, de ha szembekerülünk a világgal, akkor
rendre csődöt mondanak, és a végén csak értetlenül bámulunk.
Csakis az olyan cselekedeteknek van értelmük, melyek hatására kevesebbet foglalkozunk az énképünkkel, legyünk akár varázslók, akár köznapi emberek.
Tisztelettel bírni egyenlő azzal, hogy az ember tisztában van a saját jelentéktelen forrásaival, amikor az Ismeretlennel néz szembe.
A harcosnak az a titka, hogy hit nélkül hisz.
A világegyetemben csak energia van és az energiában csak az itt és most létezik, végtelen sok mindig jelenlévő itt és most.
A szabadság egyik velejárója, hogy harcosainak céltudatosan kell keresniük a változást, az újat.
Egy szövetséges olyan hatalom, ami képes arra, hogy egy embert a saját korlátain felülemeljen.
Az alkonyat szakadék a világok között.
Ezen a világon semmit nem kapunk ajándékba, és ha valamit meg akarunk tanulni, annak megvan a maga fáradtságos útja.
Keresd és vedd észre a csodákat magad körül. Kifáradsz, ha csak magadra figyelsz, és ez a kimerültség minden mással szemben süketté és vakká tesz.
A tudáshoz vezető úton először a félelmet kell az embernek leküzdeni.
Soha nem haragszom senkire. Nincs emberi lény, aki olyan fontos dolgot tehetne, amiért én mérges lennék. Csak akkor tudsz emberekre haragudni, ha cselekedeteiket fontosnak tartod.
A világ csakis azért ilyen vagy olyan, mert ilyennek vagy olyannak mondjuk magunknak.
Emberek vagyunk, és az a sorsunk, hogy tanuljunk, és hogy felfoghatatlan új világok közé vettessünk.
Egy bölcs ember úgy éli az életét, hogy cselekszik, nem pedig a cselekvésről gondolkodik.