Belül kell változnunk ahhoz, hogy tartósan megmaradhasson valami „nálunk nagyobb” az életünkben. Belül kell először nagyobbá válnunk. Belül kell készen állnunk arra, hogy be tudjuk fogadni a változást, amit áhítunk.
Nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásra.
Ahhoz, hogy a világ megváltozzon, előbb a magaddal való kapcsolatodnak kell megváltoznia.
Ha le akarunk térni az életről való megszokott gondolkodásunk jól kitaposott ösvényéről, és új paradigmákat akarunk magunkévá tenni, az eleinte minden bizonnyal természetellenes érzés lesz. Őszintén szólva, erőfeszítés kell hozzá – ami nem kényelmes. Hogy miért? Mert ha változunk, már nem érezzük magunkat önmagunknak. Én tehát azt tartom géniusznak, aki kényelmetlenül érzi magát, de ezzel ki tud egyezni.
Van a természetnek egy törvénye, amellyel rendesen nem számolunk: hogy a találékony, tevékeny értelem a folytonos változás, a veszedelmek és a gondok jutalma. Az olyan állat, amely tökéletes harmóniában él környezetével: tökéletes gépezet. A természet csak akkor szorul rá az értelemre, ha a megszokás és az ösztön már felmondja a szolgálatot. Ahol nincs változás és ahol nincs is szükség változásra, ott az értelemnek semmi szerepe. Csak azok az állatok értelmesek, amelyeknek szükségleteik megszerzésére rengeteg veszedelemmel kell megbirkózniok.
Elejétől fogva nyilvánvaló: ellentmondásos dolog tökéletes biztonságra vágyni egy olyan mindenségben, amelynek a lényege a pillanatnyiság és a folytonos változás. […] Ha biztonságban akarom tudni magam, vagyis védelemre vágyom az élet változékonyságával szemben, valójában az élettől akarok elkülönülni. Pedig éppen ez az elkülönültségérzet az, ami a kiszolgáltatottság érzését kelti bennünk.
Az ember változik. És akit nem hagysz változni, az meghal.
Minden szakítást vagy válást változás követ, és ilyenkor megnyílik a lehetőség egy teljesen új életre, bármilyen irányba is indul el az ember. Ha nincs is semmim, mondogattam magamnak, akkor is minden olyan friss és új, és nekem ez elég.
A változás soha nem áll le. Csak és kizárólag a rá adott válaszra van befolyásunk.
Semmi sincs, amiért gyűlölni kellene magad, de olyan sok van, amin változtathatsz.
Rájöttem, az energiák akkor mozdulnak meg körülöttünk jó értelemben, ha nem tobzódunk a bánatunkban, hanem teszünk azért, hogy az életünk változzon, ha kinyitjuk a lelkünket a változásra.
A változások néha túl gyorsan jönnek, és legtöbbször csak a felszínt érintik. A nagy viharok képesek felkorbácsolni a folyókat, de azok után idő kell, míg újra letisztul a víz és a hordalék ismét a helyére, a mélybe süllyed.
A hosszan kalitkába zárt madár is habozik, hogy elhagyja-e megszokott lakhelyét, amikor kinyitják az ajtaját.
Csak aki megváltoztatta önmagát, az tud majd ezreket megváltoztatni.
A váltás útjában álló akadályok közül talán a leghatalmasabbat a beépült és megrögzült érdekek, érdekszövetségek képezik. A változás fenyegetést jelent mindenkire nézve, akinek befektetései vannak a fennálló helyzet intézményeiben. Ma a világ tíz legnagyobb vállalata között hat olaj- és gázipari társaságot találunk.
A földi élet fejlődése jórészt lassú, folyamatos változást jelent.
A természetvédelmi programok tapasztalatai bebizonyították, hogy a pozitív változások csakis akkor lehetnek valóban tartósak, ha a helybeliek érdekeltté válnak a fejlesztésekben, és közvetlen hasznát látják a biodiverzitás növekedésének.
Szeretnél már végre valamilyen pozitív változást az életedben? Akkor kezdd el! Magadban keresd a forrást, az erőt, a hitet.
