Rájöttem, hogy az internacionalizmus ostobaság. Butaság azt hinni, hogy az osztályöntudat valaha is fontosabbá válik a nemzetnél és a kultúránál. A nemzeti érzés létezik, kár tagadni.
Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz!
Én magyar vagyok, magyarnak születtem, nekem semmi bajom nincs az országgal, az aktuális politikai berendezkedéssel. Mindenkinek meg lehet a véleménye, hogy ezzel egyetért-e, vagy nem, össze lehet rakni pro és kontra érveket, hogy ez jó-e az országnak, vagy nem, de mi dolgozunk, csináljuk a dolgunkat, az adónkkal, a munkánkkal hozzáadott értéket termelünk. Én ezt tudom tenni Magyarországért.
Sosem felejtem el, honnan származom, sosem felejtem a gyökereimet. Teljesen mindegy hol élek, angol vagyok, ez ilyen egyszerű.
A törökök és a németek egymás iránti szeretete oly régi, hogy soha nem törik meg.
Hiszem, hogy úgy húsvét táján
Lejön majd az Isten hozzánk
És feltámad dicső fényben
Meseország. – Magyarország.
Legyen hü a nemzet önmagához; még mindent meg lehet menteni. Veszve csak azon nemzet lehet, a mely lemondott önmagáról.
Mindenfelé keressük a magyar nemzetet; kinn Ázsiában, fenn a Jeges-tengernél, hátul az őshistóriában, magasan a fényes rangúaknál, csak ott nem keressük, ahol van: körülöttünk és a mai napon.
Nincsenek véletlenek, és számunkra az volt megírva, hogy egy olyan időszakban legyünk válogatottak, mikor egy nemzet a végletekig el volt keseredve és a hétvégi focimeccs rövid kitörési lehetőség volt.
Nagyszerű ember az, aki tesz valamit saját nemzetének, de annál nagyszerűbb, aki tesz valamit az egész emberiségnek, amelyből saját nemzete is meríthet.
Mindaddig nem érzi magát igazán olasznak az ember, ameddig el nem hagyja a hazáját, hogy nekivágjon az ismeretlennek. Ezekben a pillanatokban újjáéled a szeretet és a valahova tartozás érzése, amit csak egy mostanában igazságtalanul mellőzött kifejezéssel határozhatok meg: „hazaszeretet”.
A játékosok még véletlenül se higgyék azt, hogy ők tisztelik meg a közönséget, hanem éppen fordítva. A játékos érezze magát megtisztelve, hogy egy nemzet színeit képviselheti a nagyvilágban. Ez egy íratlan törvénye a közösség képviseletének, és ez nemcsak a sportra, hanem a világon minden másra igaz.
Magyarnak lenni annyi, mint a világ legszomorúbb himnuszát énekelni, a világ legnehezebb nyelvén. Nem csoda, hogy nem értjük egymást, és panaszkodunk: már a jövendőt is megbűnhődtük.
Ha valami használna a nemzetemnek s ártana egy másiknak, nem javasolnám uralkodómnak, mert elsősorban ember vagyok s azután francia; szükségszerűen vagyok ember s véletlenül francia.