A nemzet csak akkor remélhet jobb jövőt, ha polgárai képesek közös erőfeszítéssel felelősséget vállalni a közjóért.
Mi sokfélék vagyunk, talán azért, mert a magyar nagyon tehetséges nemzet. Ne pazaroljuk ezt a tehetséget egymás ellen, hiábavaló dolgokra.
Tudom, hogy a magyaroknak nehéz összetárást hirdetni. Mégis meg kell tennem ezt is. Tehetem, mert bár nem visz rá a lázadó, büszke, egyéni természetünk, felbuzdulásunkban mégis mindig össze tudtunk fogni és ha ököllel az asztalra vágtunk, mondván: „most pedig ezt csináljuk”, csodákat tudtunk művelni. Most pedig olyan időket élünk, amikor mindnyájunknak az asztalra kell csapni, hogy „most pedig összefogunk”.
Csak azok számíthatnak a nemzet elitjéhez, akik erkölcsileg magasabban állnak, illetőleg, akik erkölcsileg ott állnak, ahol minden embernek állnia kell. Aki erkölcsileg nem áll ott, az nem tartozik a nemzet elitjéhez, akármilyen állást vagy rangot töltsön is be, bármiféle funkciót végezzen, bárminő ruhában járjon és bármelyik helyén lakjon is az országnak.
A lendület, az akarat, az önbizalom viszi az embert, a gyermeket előre. A nagy, fegyelmezett nemzeteknek ez az ereje.
Anyagi veszedelmek helyett lelkiek azok, a veszedelmek, amelyek Európát szaggatják s ennek következtében minden nemzet vigyázzon saját lelkére, hogy erős és tiszta maradjon.
Az ország határait nem lehet bővíteni politikailag anélkül, hogy az ember másokat el ne tiporna vagy meg ne bántana. A szellemi életben mindenki olyan nagy lehet, olyan nagyra fejlődhet, amennyit az esze elbír. Én ebben az értelemben kívánom, hogy Magyarország tartozzék a legnagyobb országok közé.
A szellemvilágban nincsenek nagy országok és kis országok, ott nincsenek országhatárok. Minden ország akkora, amennyivel hozzájárul az emberi haladáshoz, teljesen függetlenül attól, hogy a térképen mekkora terület jelöli a helyét a világban.
Még az X-akták forgatása közben barátkoztam össze egy magyar származású stábtaggal, aki ráadásul egy olyan hölgyet vett feleségül, akivel már korábban is jó viszonyban voltam. A fiukat Lászlónak hívják, így rajtuk keresztül a magyarság folyamatosan jelen van az életemben.
Rájöttem, hogy az internacionalizmus ostobaság. Butaság azt hinni, hogy az osztályöntudat valaha is fontosabbá válik a nemzetnél és a kultúránál. A nemzeti érzés létezik, kár tagadni.
Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz!
Én magyar vagyok, magyarnak születtem, nekem semmi bajom nincs az országgal, az aktuális politikai berendezkedéssel. Mindenkinek meg lehet a véleménye, hogy ezzel egyetért-e, vagy nem, össze lehet rakni pro és kontra érveket, hogy ez jó-e az országnak, vagy nem, de mi dolgozunk, csináljuk a dolgunkat, az adónkkal, a munkánkkal hozzáadott értéket termelünk. Én ezt tudom tenni Magyarországért.
Sosem felejtem el, honnan származom, sosem felejtem a gyökereimet. Teljesen mindegy hol élek, angol vagyok, ez ilyen egyszerű.
A törökök és a németek egymás iránti szeretete oly régi, hogy soha nem törik meg.