Ameddig élünk, magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha;
Szülessünk bárhol, földünk bármely pontján,
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha…
Nemzet idézetek
Trianonban darabokra tépték a Máriának felajánlott Országot. Aki a természetfölötti hit szemével meri nézni vagy mérni a nemzetek és népek tragédiáját, […] az jogosan gondolhat arra, hogy az ország talán azért került lejtőre, mert szellemében sokban már elpártolt a szentistváni alapoktól a századforduló óta; úgy, mint a Muhi és a Mohács előtti években is.
Trianon dolgát, a magyarság veszteségeit, vereségét sikerült szőnyeg alá söpörni, a nemzet agyából, tudatából majdhogynem teljesen kimosni, olyannyira, hogy az utánam jövő nemzedékekben ma is gyakran emlegetik – szinte közhelyszámba megy, hogy sokakkal találkozhatunk, akik meglepődve veszik tudomásul, hogy a Kárpát-medencében, a magyar állam határain kívül is tudnak néhányan magyarul.
A francia kulturált nép és a hadműveletekre hadműveletekkel válaszolt. A bolsevistáknál más a helyzet. Itt olyan érzéketlen vad harcosokkal állunk szemben, akik csak akkor adják meg magukat, amikor már minden oldalról lövik őket. Stratégiai hadműveletek nem hatnak rájuk,nem veszik tudomásul vagy éppen észre sem veszik azokat. Az oroszok olyan érzéketlenül reagálnak, mint amilyen érzéketlenek maguk is. Az érzéketlenség elleni háború sokkal nehezebb, mint a modern nyugat-európai szempontok szerint harcoló hadsereggel vívott küzdelem.
(Joseph Goebbels: Napló – 1941. november 30.)
Fajtánk és népünk fennállásának és szaporodásának a biztosítása, gyermekeink eltartása, vérünk tisztántartása, a haza szabadsága és függetlensége az, amiért nekünk harcolnunk kell, hogy népünk is teljesíthesse azt a feladatát, amelyre őt a világmindenség teremtője elhívta. Minden gondolatnak, minden célkitűzésnek, minden tannak és minden tudománynak ezt a célt kell, szolgálnia. Mindent ebből a szempontból kell megvizsgálnunk és célszerűségéhez képest felhasználnunk vagy elvetnünk. Így nem merevedhet egyetlen elmélet sem halálos tanná, mert mindennek az életet kell szolgálnia.
A magyarokat szinte már teljesen meggyőztük. Készek részt venni a mi tervünkben. Horthy itt hozza meg a döntést. Részletesen tárgyalok vele. Vadul csehellenes. „Nem erős nép” – mondja joggal. De vajon veszély esetén megbízhatunk-e a magyarokban? Talán igen, hisz az ő érdekeik is erősen ezt kívánják. S Horthy becsületes ember. Nagyon jó benyomást kelt, egyáltalán nem gyepesedett be, és nem hülyült el. Tetszik nekem.
(Joseph Goebbels: Napló – 1938. augusztus 24.)
Senki sem mondhatja meg a magyaroknak, hogy mi kikkel éljünk együtt, se Gyuri bácsi, se a brüsszeli bürokraták, senki. Azt a magyarok döntik el, hogy Magyarország területén kivel kívánunk együtt élni. És erről a jogunkról nem vagyunk hajlandóak lemondani, és nem engedjük, hogy megfosszanak bennünket ettől a jogunktól.
– mondta a Kossuth Rádió “Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában ( 2024. 04. 19.)






