102 idézet
Gyermekkorodban, kedves olvasóm, bizonyára te is megismerkedtél Euklidesz geometriájának égbenyúló épületével, és talán több tisztelettel, mint szeretettel emlékezel erre a büszke várra, amelynek vég nélküli lépcsőin lelkiismeretes tanítóid megszámlálhatatlan órákon át hajszoltak fölfelé.
A relativitáselmélet – mint minden fizikai elmélet – több önmaga matematikai csontvázánál.
Ez az egyik problémás pont a matematika szakot végzettekkel. Az őket különösen nem érdeklő jelenségekre vonatkozóan meglepően rövid az emlékezetük.
Sokan borzadással tekintenek a bonyolult matematikai képletekre és a matematikust holmi bűvészfélének tekintik, úgy érzik, hogy a matematika valamiféle „boszorkányság”, amit a be nem avatott nem érthet meg.
Egész addigi életemben mindig újabb és újabb ellenszenves tárgyakat kellett rövid idő alatt bemagolnom, de azt hiszem, erkölcsi és technikai értelemben is a legnagyobb diadalt a matematika hat hónap alatti elsajátításával értem el.
A matematika területei, az aritmetika, az algebra és a geometria az ókori tananyagok alapvető elemei voltak, mert általuk olyan dologra nyílt lehetőség, amelyre egyébként csak a teológiában: bepillantást nyerhettek az abszolút igazság birodalmába. A legjobb példa erre a geometria. Ez volt a matematikusok legfigyelemreméltóbb és leghatékonyabb eszköze.
Az elméleti matematika volt az első antik tudomány, amely megszabadította magát a metafizikus bilincsektől. Az elméleti matematika szabad matematika lett. Gondolatokat tudott alkotni anélkül, hogy azoknak vonatkozniuk kellett volna a természettudomány, a filozófia vagy a teológia bármely elemére.
A nulla hiánya gátolta a matematika fejlődését, tudományos újításokat fojtott meg, mellesleg a naptárt is összekuszálta. A nyugati filozófusoknak a nulla elfogadásához egész univerzumukat le kellett rombolniuk.
Miért olyan rohadt bonyolult az élet, és miért nem olyan tisztán átlátható, mint a matematika törvényei?
A matematika és a közgazdaságtan egyértelműen megmutatja, hogy a legkisebb döntéseink gyakorolják a legnagyobb hatást a jövőnkre nézve.
Az alkotmányjog olyan, mint a matematika: nem lehet csalni benne.
Amikor a fénysebességnél gyorsabb utazás kérdését próbálja megragadni, a matematika az imaginárius számok homályos területére téved, ami picit olyan, mint az Alice Csodaországban.
A matematika a béke tisztasága. Kivéve persze, hogy éppoly titokzatos és talányos, mint maga az élet, és hiba volna azt várnom tőle- vagy bármi mástól –, hogy alkalmazkodjon az én róla alkotott elképzelésemhez. Ez az egészben a leginkább kétségbeejtő. Amikor
a logikus világ, amelyet oly sokáig kerestünk, a szemünk előtt porlad szét.
Apa kiválóan értett a matematikához, a fizikához és az elektromossághoz. Könyveket olvasott a valószínűség-számításról meg a logaritmusos algebráról, és imádta – ahogy ő nevezte – a matematika szimmetriájának költészetét.
Az algoritmusok matematikán alapulnak. Bizonyos fokig mind munkába állított matematika. De nem igazán kreatív kiterjesztései a matematikának. […] Csakhogy ez mind változóban van.
Négyszáz évvel ezelőtt Galileo Galilei a matematikai alapú fizikai elméletek hatása alatt kijelentette: „a természet nagy könyve a matematika nyelvén íródott”. Ha elhajított egy szem szőlőt vagy mogyorót, pontosan meg tudta jósolni a pályájukat és azt, hogy mennyi idő múlva érnek földet. Arra azonban nem volt válasza, hogy miért zöld az egyik, és barna a másik, vagy hogy miért puha az egyik, és kemény a másik – a környező világnak ezek az aspektusai akkor még hozzáférhetetlenek voltak a tudomány számára. De nem maradtak azok örökre! Amikor James Clerk Maxwell 1861-ben felfedezte a róla elnevezett egyenleteket, kiderült, hogy a fény és a színek is leírhatók matematikailag. Ma már tudjuk, hogy az imént említett, 1925-ben leírt Schrödinger-egyenlet segítségével az anyag összes tulajdonsága megjósolható, még a puhasága vagy keménysége is.
A matematika legalább akkora elszántságot igényel, mintha egy medvével birkóznánk.
Ne vesd meg az egyszerűséget. Ami egyszerű, az szilárd. A matematika teljes birodalmát ehhez hasonló axiómák alapjaira építették, olyanokéra, amelyeket tovább egyszerűsíteni már nem lehet, logikailag mégis sziklaszilárdak.
Természetesen a topológusokat nem érdeklik olyam ostobaságok, mint az „alkalmazott matematika”. Ők csak próbálják megtalálni az összes lehetséges alakzatot.
A sors kitaláció, gondolta. Ebbe kell kapaszkodnom! A szó csak fokozta a szorongását. Semmi nem valódi, csak a matematika makulátlansága. A sors csupán a gyávák menedéke a valóság okozatiságának beláthatatlan következményeitől, a kétségbeesés megadó sóhaja. Semmi több. Nincs gyönyörűbb a bizonyításnál és az alapszabályoknál, a matematika lelkénél. Ez az egyetlen tiszta és örökkévaló tudomány a kozmoszban. A matematika törvényeinek megmásíthatatlanságához képest az emberi törvények kontár megalkuvások. Márpedig minden megalkuvás ideiglenes, az ideiglenes dolgok pedig kezdetlegesek.
A matematika sokak számára nemcsak tantárgy, hanem a világ megértésének kulcsa. A számok, képletek és összefüggések mögött ott rejlik a rend, amely átszövi az univerzumot.
A matematika idézetek abban segítenek, hogy meglássuk: a logika és a számok nem csupán szigorú szabályok, hanem végtelen kreativitást és szépséget is hordoznak.
Egy frappáns idézet képes megmutatni, hogy a matematika egyszerre pontos és költői, szigorú és játékos. Ahogy egyesek szerint: a matematika az a nyelv, amelyen Isten megírta a világegyetemet.
A matematikáról szóló idézetek gyakran filozofikusak, inspirálóak és gondolatébresztők. Nemcsak a tanulásról szólnak, hanem arról a felfedező örömről is, amit egy megoldott egyenlet vagy egy új összefüggés felismerése hoz. Egy-egy idézet képes közelebb hozni a tantárgy szépségét azokhoz is, akiknek elsőre nehézséget okoz.
A matematika idézetek emlékeztetnek arra, hogy a számok mindenhol ott vannak: a természetben, a művészetben, a zenében és az élet minden területén. A Fibonacci-sorozattól kezdve a szimmetria harmóniáján át egészen a valószínűség varázsáig a matematika mindig új csodákat tár elénk.
Nem minden matematikáról szóló idézet komoly vagy tudományos – sok közöttük humoros, játékos és könnyed. Ezek képesek mosolyt csalni azok arcára is, akik nem rajonganak a számok világáért. Hiszen a matematika nemcsak logika, hanem szellemi játék is.
Legyen szó tanulásról, tanításról, inspirációról vagy közösségi bejegyzésről, a matematika idézetek mindig helyet találnak. Motiválóak a diákok számára, bölcs gondolatokat adnak a tanároknak, és segítenek más szemszögből látni a világot.
A matematika idézetek arra tanítanak, hogy a számok nemcsak eszközök, hanem ablakok az univerzum mélyebb megértéséhez.
