Apa kiválóan értett a matematikához, a fizikához és az elektromossághoz. Könyveket olvasott a valószínűség-számításról meg a logaritmusos algebráról, és imádta – ahogy ő nevezte – a matematika szimmetriájának költészetét.
Matematika idézetek
Az algoritmusok matematikán alapulnak. Bizonyos fokig mind munkába állított matematika. De nem igazán kreatív kiterjesztései a matematikának. […] Csakhogy ez mind változóban van.
Kapcsolódó személyek / kategóriák
Négyszáz évvel ezelőtt Galileo Galilei a matematikai alapú fizikai elméletek hatása alatt kijelentette: „a természet nagy könyve a matematika nyelvén íródott”. Ha elhajított egy szem szőlőt vagy mogyorót, pontosan meg tudta jósolni a pályájukat és azt, hogy mennyi idő múlva érnek földet. Arra azonban nem volt válasza, hogy miért zöld az egyik, és barna a másik, vagy hogy miért puha az egyik, és kemény a másik – a környező világnak ezek az aspektusai akkor még hozzáférhetetlenek voltak a tudomány számára. De nem maradtak azok örökre! Amikor James Clerk Maxwell 1861-ben felfedezte a róla elnevezett egyenleteket, kiderült, hogy a fény és a színek is leírhatók matematikailag. Ma már tudjuk, hogy az imént említett, 1925-ben leírt Schrödinger-egyenlet segítségével az anyag összes tulajdonsága megjósolható, még a puhasága vagy keménysége is.
A matematika legalább akkora elszántságot igényel, mintha egy medvével birkóznánk.
Ne vesd meg az egyszerűséget. Ami egyszerű, az szilárd. A matematika teljes birodalmát ehhez hasonló axiómák alapjaira építették, olyanokéra, amelyeket tovább egyszerűsíteni már nem lehet, logikailag mégis sziklaszilárdak.
Természetesen a topológusokat nem érdeklik olyam ostobaságok, mint az „alkalmazott matematika”. Ők csak próbálják megtalálni az összes lehetséges alakzatot.
A sors kitaláció, gondolta. Ebbe kell kapaszkodnom! A szó csak fokozta a szorongását. Semmi nem valódi, csak a matematika makulátlansága. A sors csupán a gyávák menedéke a valóság okozatiságának beláthatatlan következményeitől, a kétségbeesés megadó sóhaja. Semmi több. Nincs gyönyörűbb a bizonyításnál és az alapszabályoknál, a matematika lelkénél. Ez az egyetlen tiszta és örökkévaló tudomány a kozmoszban. A matematika törvényeinek megmásíthatatlanságához képest az emberi törvények kontár megalkuvások. Márpedig minden megalkuvás ideiglenes, az ideiglenes dolgok pedig kezdetlegesek.
Az imaginárius szám az isteni lélek kellemes és szellemes segítsége, szinte átmenet a létező és a nem létező között.
Matematikus agyam van, mindent abban látok, még a párkapcsolataimat is.
Megvizsgáltam, hogy a definíciók, tételek megértését, a változóik közötti kapcsolatot hogyan tudom példával, értelmező rajzzal elősegíteni. Az érthető matematikai előadás módszerének kidolgozásához új példákat alkottam. Eben az időszakban nem az elméleti matematika területén végeztem kutatómunkát, hanem azt kerestem, hogy mire van szükség a tudás átadója és befogadója közötti eredményes együttműködéshez.
Harmadik évben a kísérleti fizikai ábrándozásomat befejeztem, fizika helyett a matematikára szántam több időt, mivel úgy gondoltam, hogy azt bármilyen helyzetben művelhetem, elegendő hozzá egy darab papír és grafitceruza.
Az ax^3+bx^2+cx+d=0, x∈C, a,b,c,d∈R, a≠0 általános egyismeretlenes harmadfokú egyenlet megoldóképlete Geronimo Cardano (1501-1576) nevéhez fűződik, bár Niccolo Tartaglia (kb 1500-1557) ismertette meg Cardanüval a formulát, azzal a kikötéssel, hogy azt titokban fogja tartani. Cardano azonban nem tett eleget Tartaglia kérésének és 1545-ben közzétette a formulát könyvében, s így az Cardano képlete néven vált ismertté.
Általában sikerült megszerettetnem a matematikát, és hallgatóimban az oktató-nevelő munka iránt is érdeklődést tudtam felkelteni. Volt hallgatóim és matematikakönyveim használói közül sokan ma is egyetemi oktatók, többen akadémikusok.
A matematika új anyagát nem elmondani, hanem megtanítani akartam.
A matematikai felfedezések olyanok, mint a tavaszi ibolyák az erdőben: megvan a maguk ideje, mit ember nem sürgethet vagy gátolhat.
Az eredményeim régóta megvannak, már csak azt nem tudom, hogyan jussak el hozzájuk.
Az égben Isten vezet egy Nagy Könyvet, amelyben minden matematikai probléma elegáns megoldása megtalálható.
A matematika a legbiztosabb módszer a halhatatlanságra. Ha jelentős matematikai felfedezést teszel, még akkor is emlékezni fognak rád, amikor már mindenki mást elfelejtettek.
Bizonyos szempontból a matematika az egyetlen határtalan emberi cselekvés. Elképzelhető, hogy az emberiség előbb vagy utóbb mindent megismer a fizikában vagy a biológiában, a matematika azonban végtelen, ezért kimeríthetetlen.
Minden, ami emberi, akár rossz, akár jó, előbb-utóbb véget ér, kivéve a matematikát.