Ha mindenki segítene a szomszédjának, senki sem maradna segítség nélkül. Nem az a fajta férfi vagyok, aki lerázza magáról az embereket. Egyébként pedig úgy gondolom, hogy ha csak egy másodpercembe kerül, hogy boldoggá tegyek valakit, akkor miért ne tenném?
Minden tettünknek következményei vannak. Amit teszünk, azt visszakapjuk végül, ezért jobb mindig szeretettel cselekedni.
Mindazt, amit az ember másoknak ad, valójában magának adja. Ha az emberek megértenék ezt az igazságot, ki tarthatná vissza őket attól, hogy másoknak adjanak?
Megrendülten állok előtte. Olyan ő, mint egy gyermek: kedves, jó, könyörületes. Furfangos, okos és ügyes, mint egy macska, gigantikus, üvöltő óriás, mint egy oroszlán. Jóságos barát és Mester.
(Hitlerről nyilatkozta 1926-ban)
Számomra semmi sem fontosabb annál, mint hogy boldoggá tegyem az embereket, megszabadítsam őket mindennapi gondjaiktól, könnyítsek terheiken. Azt akarom, hogy elégedetten menjenek haza az előadás után: „Ez igen, ez nagyszerű volt. Legközelebb megint elmennék. Nagyon jól éreztem magam.” Számomra ez az egyetlen dolog létezik. Ez az igazi csoda.
A gyerekeket nem szabad közönséges tanítók kezére adni. A műveltség soha nem olyan fontos, mint az ember erkölcsi minősége.
Aki megment egy életet, egész világot ment meg.
A céltudatos ember mindent elérhet, amit maga elé kitűzött, de ha a jóakaratról megfeledkezik, nem sokra mehet.
A jónak nincs kevesebb hatalma a jóra, minta rossznak a rosszra. Jegyezd meg magadnak: ha soha semmi rosszat nem tennék is, ám mégis akarnám a rosszat, akkor olyannyira bűnös lennék, mintha a tettet el is követtem volna, s akarati elhatározással követhetnék el olyan nagy bűnt, mintha az egész világot elpusztítottam volna, anélkül, hogy bármit is tettem volna. Miért ne lenne ugyanez lehetséges a jóakarat számára? Bizony még inkább és összehasonlíthatatlanul jobban!
Igyekszem világszerte jobbá tenni a nehéz sorsú gyerekek életét.
Teremts meg minden boldogságot, amit megteremthetsz; szüntess meg minden gyötrelmet, amit megszüntethetsz. Minden nap hozzájárulhatsz mások öröméhez, vagy enyhítheted kínjaikat. És az öröm minden egyes magja, amit mások szívében elvetsz, saját szívedben hoz gyümölcsöt; míg minden szomorúság, amit embertársad gondolataiból és érzéseiből kiszedegetsz, gyönyörűséges örömöt és békét hoz lelked szentélyébe.
Szeretek örömet szerezni olyan embereknek, akiken látom, hogy küzdenek, mindent megtesznek, csak nincs lehetőségük változtatni, mert idősek, betegek, vagy egyszerűen csak olyanok a körülményeik, hogy bilincsként hatnak.
Nálam jobb indulatú barom nincs a Földön.
Mindig is könnyű volt gyűlölni és pusztítani. Építeni és ápolni sokkal nehezebb.
Ha nem találhatjuk meg másokban a jót, akkor mi remény van arra, hogy magunkban megleljük?
Azt kell tennünk, amit helyesnek gondolunk, függetlenül attól, hogy sikeresek leszünk vagy sem. Ez a nagy különbség a filantrópia és az üzleti befektetés között.
Számomra az altruizmus és a filantrópia nem kötelesség, hanem élvezet és kielégülés. Ezt a luxust a gazdag emberek engedhetik meg maguknak. Sokkal többre értékelem a filantrópiát, mint, mondjuk, a műkincsek gyűjtését.
A filantrópia értéke nem az arra fordított összegben van, hanem abban, ahogy elköltik.
Kevés természetellenesebb és hálátlanabb dolog van, mint önzetlennek lenni.
Hogy változtathatjuk meg a világot? Sok kis véletlenszerű kedves cselekedettel.
