A mesék és álmok az árnyigazságok, amik fennmaradnak, amikor a tények elvesznek a feledésbe.
Vettem már észre máskor is: ha az élet nagy dolgaiban mindenáron okos akarok lenni, végképp összegubancolódnak bennem a csupa okos gondolatok. Ha innen kezdem a szálakat felfejteni, ha onnan, biztos, hogy ehhez a gubanchoz jutok el. Minden szemszögből csalogat valamiféle megvilágosodó igazság, és minden igazságban csakugyan van valamennyi igaz is. De valahogy sohasem fenékig igaz az igazság.
Nem haragszom soha az emberekre, ha másképpen vallják a dolgokat, mint én, mert tudom, hogy az ő igazságuk is éppen olyan igazság a maguk szempontjából, akár az enyém. […] Az élet sok apró igazsága között talán nem is az igazság a fontos. Hanem a békesség, mellyel megszorítjuk egymás kezét az igazság fölött.
A valóságos világban azonban fontosabb, hogy egy propozíció érdekes legyen, semmint hogy igaz. Az igazság jelentősége abban áll, hogy növeli az érdekességet.
Ha az igazság mindössze arra jó, hogy az emberek gondolkodásának és beszélgetésének témája legyen, akkor nem igazán ér többet a hazugságnál.











