Amikor bekerültem a filmiparba, hithű keresztény voltam, de ez a szakma könnyen eltereli az útról az embert. Hirtelen híressé váltam, rengeteg pénzem lett, de közben a személyiségem is megváltozott, kiállhatatlanná váltam, alkoholproblémáim lettek, és végül emiatt ment tönkre az első házasságom. Tizenöt évvel később találkoztam Genával, és ő segített, hogy ismét tudjak hinni Jézus Krisztusban. Ez az alapja annak az erős köteléknek, ami már húsz éve összetart minket!
Hinni kell abban, hogy amit az ember megcsinál, az jó. Hinni kell magában a megújulásban is, hogy az ember képes megújítani önmagát.
Az emlékezet hisz, mielőtt még a tudat emlékeznék. A hit tovább él, mint az emlékezés; él még akkor is, mikor a tudat már kételkedni kezd.
Ha igazán hiszel abban, hogy meg fog történni, bármi is legyen, akkor semmi nem állíthatja meg, meg kell történnie! Ha látod itt bent, és van elég bátorságod kimondani, akkor meg fog történni. Ismerősnek érzem, annyira tisztán láttam. Esküszöm az Istenre, annyira tisztán, annyira állhatatosan láttam, hogy most itt van, a valóságban. Először a fejemben látom, aztán meg is szerzem!
Semmire sincs garancia, de amiben erősen hiszünk, az gyakran hatással van a dolgok kimenetelére.















