Azt hiszem, valami igazság mégis csak lesz az indiánok állításában és ama bennszülöttek, mivelhogy fegyvert hordanak, nem lehetnek oktalan állatok.
Sosem gondoltam, hogy én vagyok a legjobb. Ezért amikor néhányan előjöttek azzal az idiótasággal, hogy már nem is tudok vezetni, az sem volt rám semmilyen hatással, mert tisztában voltam vele, hogy nem igaz. Tudtam, hogy azért nem versenyeztem jól, mert mondjuk defektet kaptam. Csakhogy nem mindenki olyan, mint én. A manapság divatos hullámzás hatására, amikor az egyik nap király vagy, a másik nap bolond, a nem elég erős emberek megtörnek, amit nem is csodálok: nehéz feldolgozni, hogy egyik nap elhitetik valakivel, hogy ő a legjobb, másnap pedig már nem is törődnek vele. Az illető meg csak les, hogy mi történik körülötte.
Amint kilépek az utcára, az emberek közös képet, interjút, autogramot kérnek, és nekem teljesítenem kell a kérésüket, mert ezt várják tőlem. Olyankor is, amikor nagyon elfoglalt vagyok. Csak jönnek és jönnek… És ha azt mondom, elnézést, éppen egy fontos tárgyalásra sietek, azt mondják, nézd, milyen arrogáns idióta.
Nekem megvan az okom arra, hogy csúnya vagyok, a legtöbb embernek viszont nincs.
Nem érdekel, mit hisznek az emberek. Az sem érdekel, mit gondolnak rólam, mert a többség, akik negatív véleménnyel vannak rólam, még sohasem találkoztak velem.
Tudom, hogy szamár vagy… megbántasz valakit, bár nem is akarod… visszavágsz, csak a visszavágás kedvéért… „Szellemes” vagy, és ha valaki visszaszellemeskedik, halálosan megsértődsz. Kapsz esetleg egy pofont, és rettenetesen igazságtalannak érzed – mint ahogy minden pofon igazságtalan -, de arra nem gondolsz, hogy ennek a pofonnak a szülőanyja a te kedélyes szellemességed volt… Vigyáznod kell magadra, mert az élet nem lesz kegyes hozzád!
Az ember fiatalon sok mindent könnyedén átlép. Akkor még meg kell teremtenie önmagát. Így, hogy kifele megyek az életből, így viszont már rettenetesen fáj az emberi szenvedés.
Csak olyan emberek legyenek melletted, akik rendelkeznek perspektívával.
Az embereket nem az ígéreteik minősítik, hanem a dolgok, amiket tesznek.
Egyesek egész életükben készülnek valamire, majd végül mégis elmenekülnek.
A maszk alatt nem csak egy ember van, a maszk alatt egy eszme rejlik. És az eszmék golyóállóak.
Nem ritka az olyan ember, aki egész életét arra várva tölti, hogy elkezdjen élni.
A mások fölötti hatalom valójában erőnek álcázott gyengeség.
Azt lehet leginkább átverni, akinek a vágyaihoz kellőképpen illik a hazugság.
Ha valaki hazudik a szájával, néha elárulja az igazat a szemével.
Az emberek a nagyobb hazugságokat jobban elhiszik, mint a kicsiket. És ha elég gyakran ismételjük őket, az emberek előbb-utóbb hinni fognak bennük.
Az emberek néha úgy is tudnak hazudni, hogy csöndben maradnak.
Vannak emberek, akik egészen pompásan tudnak hazudni maguknak.
Ha hazudnod kell, nagyot hazudj – szokta mondogatni. – A kis hazugságoknak nincs semmi értelme. A nagy hazugságot jobban elhiszik, mert az ember úgy van felépítve, hogy hinni akar a nagy hazugságokban.