A természetnek az önzés a természete. Minden teremtmény gyilkol a túlélésért. A szerelem a fajszaporodás mechanizmusa. A szépség semmivé foszló trükk. A barátság kölcsönös hasznot hozó megegyezés. A jó nem nyeri el jutalmát, és a rossz sem a büntetését. A vallás puszta babona. A halál megsemmisülés.
Biológiai szempontból az ember csupán az emberszabású majmok egyike, akit csak a saját magunk iránti szentimentális érzelmek miatt szoktunk valamiféle egészen különálló és különleges lénynek tekinteni.
Ha tudjuk, hogy mit és hogyan kell nézni, akkor a testünk egy időkapszulává válik, amelynek kinyitásakor feltárulnak bolygónk történetének legfontosabb eseményei és az őskori óceánokban, folyókban és erdőkben lejátszódott folyamatok.
Az emberi test rejtelmeinek kifürkészéséhez a legjobb térképet más élőlények teste kínálja.
Csak hogyha megkérdeznéd egy biológustól, hogy mi az élet, valami ilyesmit válaszolna neked: az élet szénatomokra épülő bonyolult folyamatok összessége. Figyelem! Még a leglíraibb lelkű biológus is elismerné azonban, hogy ennek a definíciónak a kulcsa nem a szénatom, hanem a bonyolult folyamatok.
A közgazdaságtan nem szokott moralizálni, ugyanazért, amiért az evolúciót sem hatja meg egy állatfaj kipusztulása: egyszerűen csak azt írja le, ami történik, nem pedig azt, aminek történnie kellene.
A pitypangnak nem az a fontos, hogy minden egyes magról – vagy legalább a magok többségéről – gondoskodjon. Számára az a fontos, hogy minden tavasszal minden járdarepedés tele legyen pitypangokkal. A pitypang nem tutujgatja minden egyes, drága kis másolatát, remélvén, hogy amikor az felnő, felkerekedik, és elhagyja a családi fészket, és megtalálja magának az optimális életteret, és viszi tovább a vérvonalat. A pitypang csak biztos akar lenni abban, hogy minden egyes szaporodási lehetőséget maximálisan kihasznált.
Vágyaink és cselekedeteink idegeinknek bizonyos nehezen meghatározható szükségleteiből fakadnak.
A világ egyetlen lélegző test, de sejtek billiói alkotják és minden sejt egy-egy emberi szív.
Nem lehet elfojtani a természetes ösztönöket. Aki megpróbálja, pórul jár, a természet ellene fordul és keresztülgázol rajta. Fiúk, lányok együttes szórakozása, ilyen a tánc is, a legtermészetesebb dolog a világon. Az ismerkedés, az udvarlás nem más, mint a házasság előjátéka. Nem lehet mocskos takaró alá rejteni a nemiséget, mint valami rothadó hullát. Semmi sem olyan ártalmas, mint éppen a titkolózás, mert ez eredményezi az alattomos összesúgást, a vigyorgó rosszaságot. A nemi ösztönt nevelnünk kell és helyes útra terelni, ahelyett, hogy eltapossuk, mint valami mérges kígyót. Aki mégis ezt cselekszi, bemocskol valamit, ami tiszta volt és nemes a maga ősi eredetiségében.
Felemelő elképzelés ez, amely szerint a Teremtő az életet a maga különféle erőivel együtt eredetileg csupán néhány, vagy csak egyetlen formába lehelte bele, és mialatt bolygónk a gravitáció megmásíthatatlan törvényét követve keringett körbe-körbe, ebből az egyszerű kezdetből kiindulva végtelenül sokféle, csodálatos és gyönyörű forma bontakozott ki – és teszi ma is.
Az élőlények fejlődéséhez vezető valamilyen általános törvény (…) így hangzik: sokasodj, változz, az erős éljen, a gyenge pusztuljon.
A természet arcát derűsen ragyogónak látjuk, és néha a táplálék túlzott bőségével találkozunk; de nem látjuk vagy elfelejtjük, hogy a körülöttünk gondtalanul csicsergő madarak főként rovarokon és magokon élnek, és így folyamatosan pusztítják az életet; vagy elfeledjük azt, hogy ezeket az énekeseket, meg az ő tojásaikat és fiókáikat milyen nagy mértékben pusztítják más madarak és ragadozók.
Minél alacsonyabb rendű a szervezet, annál a kevésbé érzékeny, és annál gyengébben reagál az ingerre; minél magasabb rendű, annál fogékonyabb, és annál hevesebben reagál a külső valóságra.
Milyen alapon állítod, hogy a természetnek nehezebb létrehozni egy magunkfajta lényt, mint egy hangyát, s hogy emiatt sorsunkat jobban a szívén viseli?
Az akarat és célszerűség mind a tökéletesedő alkalmazkodás következménye. A mimikri, az utánzó- és védekezőszín. A legjobban alkalmazkodók életben maradása az, hogy az az út, amelyet a természetes kiválasztódás épít, talán maga az öntudat kialakulásának és születésének útja.
A vírusok létének egyetlen értelme további vírusok előállítása. Persze végső soron ugyanez igaz a tigrisre és a kígyóra is, de ezek legalább nem látszanak olyan feleslegesnek. (…) Jómagam még adakoztam is a tigrisek megmentésére, de ki adakozna a nátha megóvására?
Az érzelmi infantilizmus genetikai kódoltságához hasonló hiedelem, hogy a pasikban mindig ott munkálkodik a vadászösztön, ami újabb és újabb hódításokra sarkallja őket. Egy férfinek tényleg mindig több nő kell?
Az, hogy az állatvilág részei vagyunk, sok ember számára kellemetlen információ. Én azt gondolom, hogy az állatvilág a maga módján legalább olyan jó, mint az emberi világ. Az állatok funkcionálisan tökéletesen megfelelnek a saját környezetüknek, beleértve a társas környezetüket. Egy kutyafalkában a társas lét nagyon gazdag, és érzelmileg is komplex világot jelent, ami semmivel sem alább való az ember világánál.
Minden élőlénynek adnia kell és kapnia. Levegőt, vizet, tápanyagot, amit akarsz. Mindennek kapcsolatban kell lennie a környezetével. Ez az élet definíciója.