Néha az ember megérez bizonyos dolgokat. Egész egyszerűen tudja, mi fog történni. Néha könnyű kitalálni, mi fog történni, ha az ember engedi, hogy megtörténjen. Viszont nehéz meglátni, mit hoz a jövő, ha a jellemünk vagy a vágyaink elfedik a kilátást. Ha az ember ilyenkor tesz egy lépést hátra, majd alaposan szemügyre veszi, mivel áll szemben, rájön, hogy mi fog történni.
Az igazság megtalálására ne keress más utat, mint először az alázat, másodszor az alázat, harmadszor az alázat… Akárhányszor kérdeznél a keresztény élet titkáról, mindig ezt mondanám: alázat, még ha a szükség arra kényszerítene is, hogy mást mondjak.
Az alázat olyan, akár egy titok, lényege nem az emberi természetben van, hanem az isteni valóságban. […] Az alázat nem emberi teljesítmény, hanem Isten ajándéka.
Akkor igazi az alázatosság, ha valaki semmit sem a saját erejéből származtat, hanem mindent, amit el akar érni, Isten erejétől remél.
A Szentírás szerint a tanulás az egyik legfontosabb dolog az életünkben. A tanulás az alázat jele. Ilyen egyszerű. Aki tanul, az elfogadja, hogy ő még nem tart ott, ahol egy másik ember. Képes fejlődni. Akar fejlődni.
Az égen és a mögötte rejlő univerzumon való gondolkodás alázatra tanít minket.
Jézus alázata, amellyel övéi szolgájává teszi önmagát, az a megtisztító víz, amely képessé teszi az embereket arra, hogy Isten asztalához üljenek.
Az igazi vezetés szolgálat, egy mély alázat, amiben feloldódik az egyén, és többé már ő nem számit, hanem a közösség érdeke lesz mindenek felett.
De az alázatosság, kedves uram, teljes csődöt jelent minden házasságban. Egyetlen nőtől sem lehet elvárni, hogy elnéző legyen egy alázatos férjjel szemben. Nem csoda, ha a felesége élt a lehetőséggel.
A modernitással és a tudományokkal fokozatosan megfakult bennünk a természettel szembeni alázat. Az „alázat” szó találó. Magában foglalja azt a kettősséget, amelyet a természet iránti tisztelet jelent, a csodálatot és a félelmet.
Aki az igazságot keresi, legyen alázatosabb a porszemnél.
Bármibe is kezdjen az ember, az csak alázattal vihető sikerre.
A szerénység nem azonos az alázattal. Nem kérek a szerénységből, nem kenyerem. Az alázat viszont feltételezi, hogy tisztelettel fordulok valami felé.
Az alázat alázatos erény: még erény-voltában is kételkedik! Aki kérkednék a magáéval, egyszerűen csak azt mutatná ki, hogy híjával van.
A férfiak csak úgy képesek alázatot tanúsítani, ha úgy tesznek, mintha egy piszoárnál állnának.
Csak azokat tudom tanítani, akik akarnak tanulni, uraim. A tanuláshoz alázat kell. Fel kell készülniük arra, hogy beismerjék a tudatlanságukat. Hagyniuk kell, hogy megteljen az agyuk azokkal a létfontosságú ismeretekkel, amelyeket azoknak a nagy tudású és elkötelezett elődöknek köszönhetnek, akik maguk előtt indultak el a megvilágosodás felé vezető hosszú úton.
Alázatosságában is csupa méltóság az ember, aki Istennel beszél, királyi méltóság a porban is.
