Hiszek egy erős, biztonságos, független Magyarországban – de az nem az elmagányosodás útján épül.
Hiszek abban, hogy Magyarország többre képes, mint amit ma látunk belőle.
Hiszem, hogy a nemzet nem zászló a kézben, hanem emberek a szívünkben.
Hiszem, hogy nincs nemzeti felemelkedés emberi méltóság nélkül.
És hiszem, hogy nem jobb- vagy baloldali válaszokra van szükségünk, hanem egy közös haza-nyelvre, amit minden magyar ért.
Az edzés tart egyben. Ez az egyetlen dolog, aminek segítségével nap-nap után újra rendbe rakhatom magam.
Gyűlölöm a háborút. Nemcsak az emberéletek elvesztése miatt. Nemcsak az otthonok, városok, infrastruktúrák pusztulása miatt. Hanem mert a háború megöli azt is, amit a legtöbben észre sem vesznek: az élővilág biztonságérzetét, a természet ritmusát, az állatok békéjét.
Putyin nem egy őrült. Nem is démon. Ő egy “hideg rendszer” szülötte és túlélője. A KGB-é, a szovjet hatalmi gépezeté. Egy olyan világé, ahol az érték nem az ember, hanem az irányítás volt. Ahol az élet ára nem számított – csak a rendszer stabilitása.
Az, hogy ma Magyarországon már nem lehet véleményt mondani anélkül, hogy azonnal ne címkéznének, vagy ellenségnek kiáltanának ki, és minden irányból meg ne támadnának, az nem vita, hanem hisztérikus reflex.
Aki elhiszi, hogy a politikai különbség „felsőbbrendűséget” jelent, az nem jobb világot épít, hanem újabb falakat.