1974. október 24. -
magyar publicista, kritikus, humorista, rádiós, televíziós, rendezvény és web műsorkészítő, író, digitális tartalom- és filmkészítő, médiaszemélyiség, stand-up előadóművész
A kereskedelmi tévéknél kifejezetten az a feladat, hogy semmilyen körülmények közt se juthasson át kulturált közlés a képernyőn, azt ugyanis előbb-utóbb a reklámok iránti fogékonyság sínylené meg. Tűzzel-vassal irtják és lúgozzák a magukból kifelé ömlő tartalmat mindaddig, míg nem marad más, mint irigység, kukkolás, pletyka meg néhány használt szilikonimplantátum. Itt nem rossz ízlésről van szó, egy tudatosan megkonstruált üzleti terv valósul meg.
Kapcsolódó személyek / kategóriák
Az élet célja, hogy megtanuljak meghalni. Hogy amikor eljön a halál, ne kapaszkodjak tíz körömmel az életbe, amint az kicsúszik a kezeim közül. Hogy megtanuljak elengedni bármit. Hogy felkészüljek arra, hogy végül mindent elveszítek. Erre az élet minden nap lehetőséget nyújt. Ehhez pont elég egy élet.
Ha hiszek vágyaimnak, örökké koldusszegény maradok, hisz világom fókuszában mindig az áll majd, ami nem az enyém. Ha eloszlatom vágyaimat, megszűnik bennem mindennemű hiányérzet, s amint nem hiányzik semmi, máris a világ minden kincsének birtokosa vagyok.
Nem csodálom, hogy nem vállalod az arcodat, ember! Mi volt ez a förtelmes szégyentelenkedés, amit itt előadtál?
(Forrás: Csillag születik)
Az önismeret egy fontos erény. Gyakorold!
(Forrás: Csillag születik)
Kedves Sándor! A kőbányai, 19. számú italboltban ez a megfelelő színvonal – de nem itt.
(Forrás: Csillag születik)
Mi volt ez a pusztító alpáriság? Mi volt ez? A suttyóságnak olyan szintjét mutattátok meg, amire nem voltam kíváncsi. Nem!
(Forrás: Csillag születik)
Ez, amit előadtál az harminc klikket tud a Youtube-on. S azok a barátaid meg a szüleid.
(Forrás: Csillag születik)
Ez a dinamizmus nélküli nyálaskodás mélyen az ízlésem ellen való.
(Forrás: Csillag születik)
Mindegy, hogy bal- vagy jobboldal, ugyanúgy, ahogy az is mindegy, hogy RTL Klub vagy Hír TV. Bárcsak odaállhatnék valamelyik oldalra, mert az számomra azt jelentené, hogy az egyik oldal jó, a másik meg rossz, de Magyarországon két rossz oldal van. Azaz most már három: kormányoldal, balliberális ellenzék és szélsőjobb. Egyik rosszabb, mint a másik. Egy sem érdemel bizalmat. Többek közt azért vagyok független, mert hiszek ebben a szerepben, de ha a politikában lenne egy jó oldal, akkor odaállnék. Sajnos azonban nincs.
Én egy őrkutya vagyok. Egy csahos kutya. A közvélemény előretolt állása. Nekem az a feladatom, hogy jelezzem, ha valami veszélyt érzékelek. Ha valami silány, hitvány, ízléstelen, hazug, álságos, képmutató, szemét, ócska, igénytelen, förtelmes vagy emberhez méltatlan. Világ életemben ezt műveltem, ezt képviseltem.
Én nem a személyiségemet árulom. Én álláspontokat képviselek. Véleményt mondok. Erről beszéljünk! Ez legyen a téma, ne az én egyéniségem! Az egy váz. Egy keretrendszer. Nem érdemes sem figyelemre, sem rajongásra, sem szeretetre.
Sok mindenért tudok lelkesedni, Magyarországon azonban erre kevés alkalmam adódik – olyan súlyos a kulturális válság, hogy ténylegesen alig van mit dicsérni. Egy kezemen meg tudom számolni azokat a nyilvános szereplőket, akiket ebben az országban méltatni lehet – csakhogy erről nem én tehetek.
A Facebookon egy torz kép alakult ki a Puzsérról, én ugyanis munkakörileg kritizálok, és sok mindennel kapcsolatban van erős, legtöbbször lesújtó véleményem. Ezért az a kép alakult ki széles tömegekben, hogy a Puzsér negatív, rosszfej, zsörtölődő, agresszív és megkeseredett – ami hát finoman szólva nem igaz.
Minden semmirekellő celeb úgy véli, hogy az ő hallatlanul izgalmas mondókája arról, hogy mit vacsorázott aznap este, a Facebookra tartozik.
Ahhoz kell a saját halandóságomra való ráeszmélés, hogy képes legyek választani és vállalni a következményeket.
A Fidesznek három elismerhetetlen titka van. Nem konzervatívok, hanem ők a szélsőjobboldali trollface. Nem keresztények, hanem gátlástalan és cinikus vállalkozók. Nem nemzetiek, hanem a nemzetközi illiberális elit tagjai. Kokainisták és globalisták – csak meg kell nézni, milyen engedelmesen szolgálják ki Brüsszelben a technológiai, mezőgazdasági és autóipari részvénytársaságokat.
Tudom magamról, hogy gyereket és családot akarok, de azt is tudom, hogy a jelenlegi személyem erre kevéssé alkalmas.
A válás mindenképpen jobb, mint az állandósult balhé.
