Soha nem volt részem abban a kiváltságban, hogy sportként tekintsek a bokszra, vagy olyasvalamiként, amit szórakozásból csinál az ember.
Mike Tyson
1966. június 30. -
amerikai nehézsúlyú ökölvívó
Cus a világ legelvetemültebb bunyósává akart tenni, amilyet még nem hordott a hátán a Föld, olyasvalakivé, akitől már azelőtt összeszarják magukat a félelemtől az ellenfelek, hogy belépnének a ringbe. Arra trenírozott, hogy egy vadállat legyek, a ringben és azon kívül is.
Többnyire túl érzelmes vagyok. Később rájöttem, hogy ha nem távolodom el az érzéseimtől a ringben, akkor lerántanak a mélybe.
Minden az önbizalmon múlik. De ahhoz, hogy megszerezzük ezt az önbizalmat, próbára kell tennünk magunkat, és elmenni egészen a képességeink határáig. Nem lesz csak úgy a miénk, egyik pillanatról a másikra. Újra meg újra el kell képzelnünk magunkban, amire vágyunk, hogy így fejlesszük a megszerezni kívánt önbizalmat.
Elképesztő, hogy az alacsony önbecsülés és a hatalmas ego kombinációja milyen könnyen a nagyság illúzióját keltheti valakiben.
A legtöbb híres ember fél attól, hogy valaki megtámadja. Én viszont éppen azt akarom, hogy megtámadjanak. Nincsenek fegyverek. Csak ő és én. Szeretem megverni az embereket, méghozzá csúnyán.
A vegánná válás egy új esélyt adott az életben. Magas vérnyomástól szenvedtem, az ízületi gyulladásomtól alig bírtam megmozdulni. Amikor vegán lettem, minden egészségügyi problémám megszűnt.
Tudom, milyen nehéz nőnek lenni, különösen fekete nőnek.
Hazamész és bulizol, aztán másnapos vagy. Ez mindennél rosszabb.
A legjobb időszakomban azt gondoltam, hogy én vagyok a legnagyobb harcos Akhilleusz óta, a Háború Művészete révén, Isten kezdete óta, az idők kezdete óta – legyőzhetetlen vagyok. És, ha vannak olyan harcosok, akik nem így gondolkodnak, akkor baj van velük.
Sokan nem értik, hogy nem a méret és a stílus a legfontosabb a ringben, a harcos morálja vezet a győzelemhez. Az elhatározás, az akarat, a nyerési vágy az, ami bajnokká teszi.
Egy Tyson Fury méretű fickó ellen agresszívnak kell lenni, mozgatni a fejed és elérhetetlennek lenni, mert ha megállsz egy ilyen méretű ember ellen, akkor könnyű célpont leszel. Támadnod kell, használni a szögeket és távol maradni az ütőtávjától. Közel kell lenned, nem lehetsz olyan távolságban, ami lehetővé teszi a nagyobb bunyósnak, hogy elkapjon.
Bárki ellen mérkőzök, akit a promoterem hoz nekem.
Az életünk felkészít bennünket a halálra. Még nem tudunk róla, de amikor egy bizonyos életkorba kerülünk, nem félünk többé meghalni, mint fiatalkorban. … Nem félek tőle. Lehet, hogy élni bonyolultabb nekem, mint meghalni. …Az élet sok bátorságot igényel. Bátorság nélkül nem tudsz megküzdeni az élettel. … Az élet egy utazás, egy küzdelem. Az embereknek megvan mindenük, de még így is küzdenek. Túl komolyan vesszük magunkat. Azt gondoljuk, hogy valakik vagyunk. Ki a f***om??? Senkik vagyunk! A sz***ól jövünk, azt gondoljuk, hogy különlegesek vagyunk. A hírnév sz*r!
Tisztában voltam vele, hogy van esély arra, hogy meghalok edzés közben, vagy egy mérkőzésen. Tudtam, de nem féltem, mert azt gondoltam, hogy ha valakinek meg kell halnia a ringben az nem én leszek, hanem az ellenfelem. Ez az önbizalom egyfajta túlélési mechanizmus volt.
Nem értem, hogy miért akarnak az emberek megszabadulni a galamboktól. Senkit sem zavarnak.
Már nem ugyanaz az ember vagyok, mint aki leharapta annak a fickónak a fülét.
Nem vagyok Teréz anya, de Charles Manson sem.
Imádom ütni az embereket. Imádom.
Az idő múlik, és senki sem tudja, hogy mi vár rá a következő sarkon. A mának kell élni.
