A bukásokat hasznosnak tartom, mert minden elbukott tőke tanulópénz. Mivel nincs tökéletes ember a földön, olyan sem létezik, aki életében sohasem vesztett volna valamin.
A kereskedelmet srác koromban kezdtem az agyaggolyókkal, amiket mi is árultunk az üzletünkben. A gyerekek megvették, én pedig aki nagyon jól golyóztam, megkérdeztem tőlük, hogy akarnak-e játszani, természetesen akartak, hiszen azért vettek. Miután általában elnyertem tőlük a golyókat, a gyerekek, vissza akartak menni az üzletbe a maradék pénzükön golyókat venni, de én azt mondtam, hogy kétszer annyi golyót adok a pénzükért, mint az apám. Miután apám megtudta, hogy tönkre akarom tenni, két óriási pofont kaptam, de a kereskedelmet nem tudta kiverni belőlem.