Az én nemzetemnek úgy van gyenge oldala, mint minden más nemzetnek, de olly fényes oldalai is vannak, mint kevés más nemzetnek; a magyar kevély arra, hogy ő magyar.
Kazinczy Ferenc
1759. október 27. - 1831. augusztus 23.
magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja
Kazinczy Ferenc idézetei a nyelv, a műveltség és a szellemi fejlődés fontosságát hangsúlyozzák. Gondolatai a magyar kultúra iránti elkötelezettséggel és kifinomult látásmóddal világítanak rá az emberi gondolkodás és a tudás értékére.
Bár maradékim lássák, mit nyerhet az ember, ha szépen tud írni, mit nyér, ha úgy gondolkozik, amint illő.
Lyánykák, lyánykák, mikké nem tesztek ti mibennünket!
Szólj! s ki vagy, elmondom.
Hű szívet kíván az Igazság,’s hajlani mindég
Készet. Vagy ne tagadd, jó Kaba,
vagy ne keressd.
A testi-lelki szenvedések, az elzárt levegő beteggé tevének.
A szerencsés és lélektelen ember nem érti, mint lehet öröm szenvedni. Csak elkényeztetett természetünk vádoltathatik, hogy azt nem érezzük.
Az igazi szenvedés a léleké.
Tapasztalni fogják az urak, hogy én a szerencsétlent tudom tisztelni.
A tanulás inkább függ a tanuló szorgalmától, mint a tanítóétól.
Ha veszni kell, vesszünk szépen.
Nekem nem vala tintám. Hogy papirosom legyen, csokoládét vettem, s egy gombostűm maradván ruhámban, azzal írogatám a papirosra verseimet, amiket ott csináltam.
Az újítást, még ha jó és szükséges is, sokan ellenzik. De újítás nélkül nem lehet építkezni.
Nem azért nem írok, mert elfogya a papiros: hanem azért, mert a hírek fogytak el. Mind elmondtam.
Szól a szem, bár hallgat a száj,
És beszéli, belől mi fáj.
Nékem üres fecsegőt fest az üres fecsegés.
Nem lehet ott eszméket tisztogatni, ahol a nyelv az eszméket összezavarja.
Szerető szív készebb magában keresni a hibát, mint szeretete tárgyában.
A nyelv olyan, mint az ég a maga egymásba futó színeinek gyönyörű játékával.
A nyelv nem az enyém, nem a tiéd, hanem az édes mienk.
