Az emberek bajai nem abból származnak-e, hogy nem tudnak nyugodtan ülni otthon a szobájukban?
II. János Pál
52 idézet
1920. május 18. - 2005. április 2.
eredeti nevén Karol Józef Wojtyła, lengyel bíboros, a római katolikus egyház 264. pápája
A legjobb II. János Pál idézetek
Isten gondviselése, tevékeny jósága s üdvözítő terve kiterjed mindenkire.
A keresztény család mint „kicsi egyház” a „nagy Egyházhoz” hasonlóan arra hivatott, hogy a világ számára az egység jele legyen és ily módon részt vegyen prófétai feladatában, a tanúságtételben annak a Krisztusnak országa és békéje mellett, aki felé az egész világ halad.
A nagy feladat – melynek megoldása az emberi társadalom megújításához korunkban annyira szükséges – abban áll, hogy újra fölfogjuk az élet alapvető értékeinek végső értelmét.
Nem az a küldetésünk, hogy elvont igazságokat hirdessünk. Az evangélium örömhíre nem elmélet és nem ideológia. Az evangélium élet!
A férfi hivatása arra szól, hogy önmaga ajándékozását, férji és apai szerepét a családi közösségen belül, a házastársi kapcsolatban élje meg.
Az imádság megerősíti a család erejét és lelki összetartozását azáltal, hogy részesíti Isten saját „erejében”.
Annak a kapcsolatnak, mely az ember szabadsága és Isten törvénye között fönnáll, eleven székhelye a személy „szívében”, más szóval erkölcsi lelkiismeretében van.
A házasságban és a családban a kapcsolatok egész szövevénye valósul meg a személyek között (a házastársi közösség, az apaság és anyaság, a gyermeki és testvéri kapcsolat), s ezek révén minden ember bekapcsolódik az „emberiség családjába” és „Isten családjába”, amely az Egyház.
Az együtt imádkozó család együtt marad.
A hit és az ész (fides et ratio) két szárny, amelyekkel az emberi szellem fölülemelkedik az igazság szemlélésére. Maga Isten oltotta az emberek elméjébe a törekvést, hogy meg akarják ismerni az igazságot és önmagukat, és Istent megismerve és szeretve eljussanak önmaguk teljes igazságához.
Az erkölcsi rossz nem az anyag valamilyen hibájára vezethető vissza, hanem inkább egy seb, mely az emberi szabadság rendetlen gyakorlásából származik.
A szeretet szép. A fiatalok valójában a szépet keresik a szeretetben, azt akarják, hogy az ő szeretetük szép legyen. Ha engednek is a gyengeségnek, ha olyan viselkedési modelleket követnek is, amelyeket nyugodtan nevezhetünk „botrányosnak” – és sajnos ezek a modellek ma nagyon elterjedtek – szívük mélyén mégis a szép és tiszta szeretetre vágynak a lányok és fiúk egyaránt. Tudják, hogy ezt a szeretetet senki mástól nem kaphatják meg, csak Istentől. Ezért készek arra, hogy kövessék Krisztust nem törődve az áldozatokkal, amelyekkel ez együtt járhat.
Az isteni kegyelem segítségével és az emberi szabadság közreműködésével az ember előtt mindig nyitva áll a lelki út a reményre.
Ha az ember rosszat tett, lelkiismeretének igaz ítélete továbbra is tanúskodik mind az egyetemes igazságról, mely a jóhoz tartozik, mind a rosszaságról, melyet választott. De a lelkiismeret furdalás a remény és az irgalmasság záloga is az emberben: miközben tanúskodik az elkövetett rosszról, emlékeztet a bocsánatkérésre, s arra, hogy a jót mindig tenni kell, s az erényt gyakorolni kell Isten kegyelmével.
Amikor a házastársak szülővé lesznek, Istentől egy új feladatot és a vele kapcsolatos felelősség ajándékát kapják. Gyermekük számára ugyanis szülői szeretetüknek az isteni szeretet látható jelévé kell válnia, Isten szeretetének jelévé, „akitől minden atyaság nevét kapja az égben és a földön”.
Korunk házaspárjainak legnagyobb, legsürgetőbb feladatai közé tartozik az a felbecsülhetetlen súlyú tanúságtétel, melyet a házasság felbonthatatlanságával és egymás iránti hűségükkel tesznek.
Munkát végezve kell az embernek megszereznie mindennapi kenyerét, ugyanakkor munkájával mozdítja elő a technika és a tudományok szüntelen fejlődését, különösen pedig a társadalom – amelyben testvéreivel együtt él – erkölcsi és kulturális életének folyamatos kibontakozását.
Igen nehéz probléma az ideológiailag megosztott családok kérdése. Az ilyen esetek különleges lelkipásztori gondozást igényelnek. Mindenekelőtt a megkülönböztetés erényével irányított kapcsolatot kell fenntartani az ilyen családokkal. A hívő családtagokat meg kell erősíteni a keresztény életben. Ámbár a katolikus félnek engednie nem szabad, mégis mindig késztetni kell őt a másik féllel való párbeszédre.
A fájdalom, különösen a fizikai, természetesen megszokott jelenség az állatvilágban is. De csak a szenvedő ember tudja, hogy szenved; csak ő kérdezi meg, miért. S emberként még keservesebben szenved, ha nem talál kielégítő választ.
II. János Pál idézetek – hit, szeretet és emberi méltóság
II. János Pál pápa, született Karol Józef Wojtyła, a katolikus egyház XX. századi történelmének egyik legnagyobb alakja volt.
1978-tól 2005-ig tartó pápasága során a béke, a párbeszéd és az emberi méltóság következetes hirdetője volt. Kiemelkedő szerepet játszott a szabadság, a keresztény értékek és a szeretet üzenetének közvetítésében.
A II. János Pál idézetek különlegessége, hogy egyszerre adnak lelki erőt, bátorítást és reményt. Szavai mély hitről, emberségről és a szeretet erejéről tanúskodnak, miközben arra emlékeztetnek, hogy minden ember élete értékes és különleges.
Az itt összegyűjtött idézetek olyan gondolatokat hordoznak, amelyek a mindennapokban is irányt mutatnak. Akár a hitről, akár a kitartásról vagy a megbocsátásról szólnak, szavai örök érvényű üzeneteket közvetítenek – a béke és a szeretet szolgálatában.