Azt az anyagot,
amiből a fölösleges gyerek,
meg a szükséges háború készül
(mondhatni: egymás oka és megoldása)
– a z t
gyűjtögessétek, gyújtogassátok,
hasítgassátok
nélkülem.
Fodor Ákos
1945. máj. 17. - 2015. febr. 21.
magyar költő és műfordító, a magyar haiku egyik leghíresebb mestere
Szépségedre, ha van, büszke ne légy. Kaptad.
Alkoss egy költőt,
aztán hagyd, hogy írja meg
saját verseit.
Teljesség Lánya!
Nincs szebb, jobb, mint elvesznem:
Részleteidben.
Valamit kinyitni.
Valamit letenni.
– Eloldozni valamit valamitől
és visszaadni végre ezt is, azt is.
Önmagával úgyis telt:
ne e t e s d az Úristent!
Hogy Utolsó Szavaimat
elmondtam már? meglehet;
akkor ezek
a torkomon-rekedt-ragadt
Utolsóelőttiek.)
Egészen biztos,
Hogy előbb-utóbb ez, vagy
az lesz, így, vagy úgy.
Halaszthatatlan
semmittennivalóm van.
Kérlek, ne zavarj.
Megfigyeltem, hogy
nem érdemes figyelni :
mit hazudik más.
Ne „mozgass meg minden követ”,
mert még rád-dől az Épület…!
Pénzért itt még pénz is kapható!
Attól fogva, hogy
harccá züllik a Játék:
minden „fél”: vesztes.
Előjelekről
csak utólag látni, hogy
jeleztek. S hogy mit.
Mennyei Menhely
az álommentes alvás:
mini-nirvána.
A panaszkodás
mélyre-vájva tartósít
Mulandó Gondot!
végtelen mondat
egy-egy szava vagyunk
és még azt sem értjük
Amit megszámolsz: elfogy.
A nyár nyaralni
mehetett. – Hűlt helyén itt
őszül tavasz, tél.
Ha vagyunk oly bátrak,
kérdezzük szívünket:
Nem sok az „ünnepnap”?
Nem kevés az Ünnep…?!