Az ókori világ egész hagyománytárában nem legendákról, mítoszokról vagy fantáziadús mesékről kapunk tudósítást, hanem egy az idő tájt meglévő realitásról. Az a távoli valóság azonban más szemszögből tekintve is megerősítést nyer: az idő múlásától.
Az űrkutatás rohamos fejlődésének ismeretében már nem lehet elfogadni azt a kifogást, hogy „soha nem lesz lehetséges a csillagközi utazás”. A ma fiatal generációja ezt a „lehetetlenséget” a jövőben már realitásként fogja megélni!
Mikor látjuk be végre, hogy egyetlen háborúban sem lehetnek többé győztesek, csak túlélők?
Mennyi mindent tartunk lehetetlennek, mielőtt megtörténik?!
Az emberi társadalom nagyon bonyolult felépítésű. A vallás és a tudomány egyaránt óriási befolyással bír a legfontosabb kérdéseket illetően. A két versenytárs csupán egy dologban ért egyet: abban, hogy minden, az UFO-kkal kapcsolatos pozitív információt veszélyesnek tekintenek.
Az én elméletem szerint az emberi faj a földönkívüliek által előidézett genetikai mutáció végterméke. Ez a teória a hiedelmekkel ellentétben nem ellenkezik a darwini fejlődéselmélettel, csupán néhány lépéssel továbbgondolja azt.
Határozottan meg vagyok győződve arról, hogy a mítoszokban a repülő jelenségek pontosabb megjelölésének hiányában az „istenek” csakis a világűr-utasok rokonértelmű kifejezései lehetnek.
Az amerikaiak és az oroszok nyomokat hagytak hátra a Holdon. Kérdés, hol vannak a földönkívüliek nyomai? A Föld telítve van velük. Naponta észrevétlenül „lépkedünk” rajtuk, turisták haladnak el mellettük, bámulják őket a múzeumok vitrinjeiben és nem ismerik fel az üzeneteket, melyek majdnem kiszúrják a szemüket.