Időbe telik kiismerni az embert. És kétszer annyi időbe, ha le akarnak nyűgözni.
Nem a kemótól lesz jobb az élete, hanem a törődéstől. A fájdalmat elviselni olyasvalakiért, akivel törődik. Nem erről szól az élet?
Ha az érdekel, ami mást nem, úgy elegáns, ha megtartod magadnak.
Az emberi kapcsolatok komplikálják az emberi észjárást.
Minden dolognak az a valós értéke, amivel felruházzuk.
Az élet soha nem biztos. Nincs garancia. (…) És ha minden lépés előtt biztosra akarunk menni, akkor talán sose lépünk.
Néha az egyetlen mód, hogy megvédd a szeretteidet, az, ha távol maradsz tőlük.
Fernando Sucre – 3.évad 2.rész
A szerencse az ismeretlen keveredése a tudással, ösztönnel, képzelettel és előrelátással.
Ha nem elég idős, hogy tudjon, elég idős, hogy tanuljon.
Sosem bocsátanád meg magadnak, ha csak azért nem adnál neki esélyt, mert félnél, hogy megvisel!
Ahhoz képest, hogy elég sok rejtélyben volt már részem, van egy, amit még mindig nem értek: hogy miért bukkannak fel bizonyos emberek az életünkben? Miért mennek el mások? És megint mások miért válnak a részeddé? Némely barátságról úgy érzed, örökké fog tartani, más barátságok pedig túl hamar érnek véget. (…) Nem minden barátság sorsa, hogy egy életre szóljon; ami tényleg örökké tart, az a fájdalom, amikor elveszítünk valakit.
Egy valamit utálok jobban a spiclinél. A spiclit, aki hülyeséget mond.
Lechero – 3.évad 4.rész
Azokat a legkönnyebb elkapni, akik egymás cseszegetésével vannak elfoglalva menekülés helyett.
Alexander Mahone – 3.évad 11.rész
Néha vannak fontosabb dolgok is a vágyainknál.
Dr. Sara Tancredi – 4.évad 8.rész