A kudarc az az állapot, amikor van annyi energiád, amivel megoldhatnád a kihívást, azonban a lustaság, a gyávaság, a kifogások keresése, a hanyagság, a tunyaság, a nagyképűség, az önzés erősebb, így nem teszed bele mindazt, amire képes lettél volna. Végül marad a keserű szájíz, valamint a folyamatos önmarcangolás, hogy miért is nem voltál képes valamire. A “nem sikerült” viszont azt jelenti, hogy megtetted, amit tudtál, azonban azzal is tisztában vagy, hogy nem sikerülhet minden, hiszen emberből vagy. Ha becsülettel mindent beletettél, akkor persze rosszulesik a “nem sikerült”, de végül nem marad benned lelkiismeret-furdalás, így nyugodtan alszol.

A kudarc a természet gátfutó versenye, edzése, hogy valami méltót tegyünk életünkben. (…) A kudarc az ellenállás nagy törvénye, amely annyira megerősíti az embert, hogy képes legyen legyőzni ezt az ellenállást.

Ne engedjétek meg másoknak, hogy megmondják, mit csináljatok, hogy mit álmodjatok. Ne féljetek a kudarctól! Mindent, amit valaha is megpróbáltam véghezvinni, úgy csináltam, hogy nem zavart, ha esetleg kudarcot vallok.