Hibáink beismerése nem jelenti azt, hogy kudarcot vallottunk. Vállaljuk a felelősséget saját helytelen cselekedeteinkért! A felelősségvállalás nem a kudarc, hanem a lelki érettség jele.

A kudarcok emlékei olyan erősen élnek bennünk, akkora befolyásuk van a gondolkozásunkra, hogy pozitív céljaink potenciális kudarcokká válnak, mielőtt még gyökeret ereszthetnének bennünk. Hátra kell tehát őket hagynunk.