347 idézet
Az igazság megtalálására ne keress más utat, mint először az alázat, másodszor az alázat, harmadszor az alázat… Akárhányszor kérdeznél a keresztény élet titkáról, mindig ezt mondanám: alázat, még ha a szükség arra kényszerítene is, hogy mást mondjak.
Minden jó kérdés kínos kérdés, de aki keresni akarja az igazságot, annak keresnie kell ezt a fajta kínt.
Az igazság hasonlít az olyan haranghoz, amely egyetlenegyszer kondul, de megállnak tőle az órák.
Azt állítja, hogy az igazság még az egyénnél is fontosabb? Ugyan! Igazság, mi az? Semmi, csupán egy eszme, míg ön hús és vér. Miért áldozná a valóst a képzeletért?
Az igazság elrejtése mindig kísérti a lelket, és az egy kapcsolat halála.
A közönség vágyik a végső igazságra, a végső igazság nem vágyik közönségre.
A szenvedélyek rabságában vergődő ember szavakban jó szándékú és igazságszerető lehet, az Igazságot mégsem leli föl soha. Mert az Igazságot csak az keresheti sikerrel, aki teljesen kiszabadul a szeretet és gyűlölet, a boldogság és a gyötrelem kettős szorításából.
Aki az igazságot keresi, legyen alázatosabb a porszemnél.
Az igazság kutatásának eszközei éppoly egyszerűek, mint amilyen nehezen elsajátíthatók.
Az Igazság odaadó híve soha semmit ne tegyen puszta konvencióból. Mindig készen kell állnia, hogy helyesbítse korábbi cselekedeteit, és ha fölfedezi, hogy tévedett, minden körülmények között meg kell vallania tévedését, és vezekelnie kell érte.
Az Igazság keresése közben természetesen elhalványul a harag, az önzés, a gyűlölet, hisz máskülönben nem juthatnánk el az Igazságig.
A legkönnyebben akkor szerezhetünk igazságot magunknak, ha magunk is igazságot szolgáltatunk másoknak.
A dolgok alapja az erkölcs, és minden erkölcs lényege az igazság.
Az optimizmus elfátyolozza az igazságot, és ez sok szerencsétlenségnek a forrása.
Mások életén tépelődni nagyon veszélyes dolog, ugyanis az igazságot senkiről nem tudhatjuk, és emiatt óhatatlanul tévedni fogunk. Ha csak abból ítélhetünk, amit hirtelenjében látunk vagy hallunk, akkor könnyen azt hihetjük, hogy a másiknak biztosan jobb.
Bár az írás és az igazság édestestvérek: gyakran mégis külön utakon tévelyegnek.
Ki tehet róla, hogy porszemként kaptuk az életünket is, az egyetlent? Ki rendelte vajon, hogy a porszem igazsága nélkül értelmetlenné válik az egyetemes jog és igazság is, amelyet nem keresnünk kellene, hajszolni, mint gyermek a szivárványt, hanem ott kellene lennie mindenütt, ahol meghirdették?
Az igazság lengő hinta árnyéka a falon. Van, de sohasem lehet megállapítani, hogy éppen a fal melyik részére jut.
