A futás mámora egyrészt a légzés mamora. Futás közben állandóan pillanatnyi legszomjaim alakulnak ki, de a belégzéseim ezeket mindig megszüntetik. Folyton kínoz a levegőhiány, de elmaradhatatlanul jön a megkönnyebbülés. Ahogy a két állapot gyorsan és folyamatosan váltogatja egymást – légszomjat követ megkönnyebbülés, megkönnyebbülést követ legszomj – létrejön a légzési eksztazis.
A futást fanatizmusnak, monomániának, függőségnek szokták tartani. Csak azt szokták elfelejteni, hogy nemcsak rossz fanatizmus, mánia és függőség létezik, hanem jó is. A kettő között a különbség ég és föld. Az egyik szisztematikusan rombol, a másik szisztematikusan épít.
A futást elkezdeni bármely életkorban érdemes. Nyugdíjas korban is. A futást abbahagyni sosem érdemes.
Némelykor nehéz elindulni futni, számos érv marasztalhat a lakásban, de mindig nagy öröm hazatérni a futásból, megállapítva, milyen jó, hogy a mai futást sem hagytam ki.
A futás nekem sok mindent jelent. Nyugalmat. Magányt. Büntetést. Túlélést.
Az ideális étrend nekem egy szelet pirítós futás előtt, aztán zabkása reggelire utána. Ebédre tonhalsaláta, vacsorára hal főtt krumplival, natúr vagy görög joghurt, banán és egy kis méz.
A futás olyan, mint a maffia. Ha egyszer benne vagy, benne vagy. Nincs kiút.
Sosem volt gondom az edzésekkel, mert imádok futni, de mikor kiderült, hogy mehetek a ‘Badwater’re akkor dupla energiával vetettem bele magam a tréningekbe. „Nagy dolgokért könnyebb küzdeni. #badwater” – írtam egy február este bejegyzést az oldalamra, az aznapi kilencven perc futás, kilencven perc erősítés, százhúsz perc jóga után.
Huszonegy kilométer volt már csak hátra a 217-ből. Gyakorlatilag egy félmaraton, ami a kezdetek kezdetén az első nagy futós álmom volt. Aztán ahogy teltek-múltak az évek, ez a táv lassan összezsugorodott egy átlagos nap edzésévé.
A futás, intenzív séta igen gyakori sportolási módok napjainkban, melyeknek jótékony hatása gerincbetegségek esetén a testsúlycsökkenésben keresendő. A testsúly csökkenése tehermentesíti a gerincet (főleg, ha a hasi elhízás csökken), így csökkenhetnek a gerincfájdalmak is. A hosszas ülőmunkát végzők esetében a test teljes átmozgatása, napi 30-40 perc futás/séta ellene dolgozhat az ülőmunkából származó, gerincet érő negatív hatásoknak. Mind a futás, mind a séta puha (pl. fű) vagy speciális felületen (pl. futópálya) javasolt, mely a végtagi ízületek mellett a gerinc ízületeit is kíméli.
Ilyen hát futónak lenni? Hogy mindenét beleteszi az ember, és a végén már nincs mit adnia, mert semmije sem maradt?
Számtalan tanulmány bizonyítja, hogy a „futók mámorának” forrása az intenzív testmozgás közben keletkező, nagy mennyiségű, természetes endorfin és endocannabinoid, amely az öröm érzetét okozza az agyban. Ez magyarázza valószínűleg, hogy az ultrafutók között viszonylag nagy számban vannak gyógyuló drogbetegek.