Emlékszem, hogy mielőtt eljutottam volna az F1-ig, nagy Kimi-rajongó voltam, mindig az ő autójával mentem a videójátékokban, szóval hihetetlen élmény ellene versenyezni, és veszítettem egy bajnokságot vele szemben, de remek csatákat vívtunk, szóval hiányozni fog. Ő volt az egyik legjobb pilóta, aki ellen csatáztam. Mindig fair volt, és ő az egyik legügyesebb is. Mindig megvolt a kellő tisztelet a pályán.
Óriási tiszteletet tanúsítok Fernando felé. Látom, milyen munkát tesz le az asztalra, és mindezt milyen motiváltan teszi a kora, a tapasztalata és a már elért sikerei ellenére is. Ez több, mint meggyőző. Ő sportágunk egyik legendája. Oda tartozik, ahol Senna vagy Schumacher van, és mindig ott is marad. Azt látom, hogy teljesen másképp közelíti meg a dolgokat, mint a többi versenyző.
Én még emlékszem a 2017-es és a 2018-as szezonra is, amikor egy hatodik hely olyan volt, mintha győznél, mert sosem volt lehetőséged arra, hogy dobogóra vagy az élre állj.
A 2021-es utolsó kör ténylegesen összefoglalta a teljes idényt. Ilyesmit láthattunk 2020-ban is, és ha közelebb kerülnek egymáshoz az autók, akkor valószínűleg az érdekesség tekintetében meg is fogja előzni a focit. Nagyon boldog lennék, ha ez sikerülne.
Kiskoromban óriási rajongója voltam Schuminak, és imádtam a bukósisakját is! Ezért a pályafutásom elején az ő sisakfestésével versenyeztem, de később muszáj volt elkészítenem a saját dizájnomat, amihez ezt a sisakot vettem alapul. Egy biztos, örökre meg fogom tartani a schumis fejfedőt!
Tényleges példaképem nincs, de Ayrton Senna személyisége nagy benyomást tett rám. Egyszerűen elképesztő, hogy milyen erős volt mentálisan! Még a mai napig szoktam videókat nézni arról, ahogy kezelte az autóját, és próbálok tanulni tőle.
Pályafutásom kezdetén, olyan erősen fogtam a kormányt, és olyan erősen váltottam sebességet, hogy megsérült a kezem.
Megtanultam úgy közelíteni a versenyzéshez, mint a biliárdhoz. Ha túl keményen ütögeted a golyót, nem jutsz semmire. Ha viszont megfelelően kezeled a dákót, egyre finomabban vezetsz.
Azt hiszem, elég erős vagyok a kerék a kerék elleni párharcban és igyekszem folyamatosan fejlődni. Gokartos korunk óta ismerjük egymást, és volt már néhány nagyszerű párharcunk. Úgy gondolom, ezek mind hozzájárultak a vezetési stílusunk fejlődéséhez. (A Max Verstappen elleni küzdelemről.)
Amikor az autóban ülök, szeretek vizuális módon egy tökéletes kört menni azelőtt, hogy készen állnék az első körre a versenyen.
Először a 7-es rajtszámot akartam, de az már Kimié volt. Ezek után a 10-es szám volt az, amit szerettem volna, de a szezon közepén Gasly csatlakozott, és elvitte, így esett a választásom a 16-os számra. 1+6 az 7, és ez egyúttal a születésnapom is, szóval emiatt szeretem ezt a számot.
A Forma-1 egészen addig elképzelhetetlennek tűnik, míg meg nem érkezel, és meg nem kapod az első ülésedet.
Az autók valóban egyre biztonságosabbak, de ha 340 km/órás sebességgel száguldasz, az sosem lesz biztonságos. Ezt már a kezdetektől fogva tudtam.
Ritkán a közvetítésekkel álmodom: rémálmom, hogy elalszom vagy a dugóban ülök és emiatt lekésem a futamot. Utána mindig jó felkelni, hogy ez nem a valóság volt.
Niki Lauda volt az első nagy kedvencem, s utána jött Gilles Villeneuve. A gyerekkori rajongást nehéz megmagyarázni, mert az annyira tiszta és szép, hogy teljesen mindegy, miért alakul ki, de én Gilles Villeneuve versenyzői stílusával, habitusával tudtam azonosulni hat-hét éves koromtól – egyszerűen láttam benne a tüzet, s később ugyanúgy álltam a versenyzéshez, ahogy ő annak idején.
Még egy Forma 1-es csapat több 10 millió dolláros saját fejlesztésű és folyamatosan karbantartott szimulátora sem tud teljesen valósághű lenni.
Az F1-ben töltött első három szezonom során megtanultam, hogy vannak olyan emberek, akiknek nincs jobb dolguk, mint hogy másokat támadjanak, és ez az egyetlen tevékenység, amit kezdeni akarnak az életükkel.