Minden relatív, minden viszonylagos, minden csak formaság…
Nem épp most mutatta meg nekem a víz a kungfu elvét? Megütöttem, de nem lett semmi baja. Ismét megütöttem, teljes erőmből, és még csak meg sem sérült! Megpróbáltam megfogni, de lehetetlen volt. A víz, a világ leglágyabb anyaga, amelyet a legkisebb üvegbe is bele lehet tölteni, eddig gyengének tűnt nekem, de valójában a legkeményebb anyagba is képes behatolni. Ez az! Olyan akartam lenni, mint a víz természete.
Normálisnak lenni csak valamihez képest lehet. De erről a valamiről nekünk nincsen semmiféle tudomásunk. Ha majd lesz, kérem, akkor eldönthetjük, ki volt nagyobb idióta.
A mindenségben minden mindennel összefügg. Minden része az egy nagy folyamatnak, amelynek irányát csak sejtjük – amelynek irányáról mindenkinek más fogalma van.
Amíg az etika abból a vágyból keletkezik, hogy az élet végső értelméről, az abszolút jóról vagy az abszolút értékesről mondjon valamit, addig nem lehet tudomány.
Mi a filozófia célja? Az, hogy megmutassa a légynek a csapdából kivezető utat.










