A sorsnak, úgy tűnik van azért némi humorérzéke.
Isten biztos egy festő. Mi másért lenne ennyi színünk?
Az ember annyi rémtettre képes, amekkora a fantáziája.
Vannak mezők, végtelen mezők, ahol az emberi lények többé nem születnek. Termesztik őket.
Hogy, mi a mátrix? Uralom. A mátrix számítógéppel generált álomvilág. Feladata, ellenőrzés alatt tartani minket.
A tanórák elbutítanak. Kiirtják az önálló gondolatokat.
Elértem az őszinteség egy olyan fokát, ami a hülyeséggel határos.
Az igazság az, hogy nem szeretem annyira az embereket, és ők se szeretnek engem annyira.
Próbálom felszabadítani a tudatod, de csak az ajtót mutatom meg. Aztán neked kell belépni rajta.
A skizofrénia rémálma az, hogy nem tudjuk, mi a valóság. Képzelje el, hogy hirtelen megtudja, hogy az ön számára legfontosabb emberek, helyek, pillanatok, nem eltűntek vagy meghaltak, hanem rosszabb. Sosem voltak.
– Azt hiszed, megváltoztathatjuk a sorsunk?
– Tegyük meg, amit tudunk, aztán kiderül, mi a sorsunk.
A Mátrix egy rendszer. Ez a rendszer az ellenségünk. De amikor benne vagy és körbenézel, üzletembereket látsz, tanárokat, ügyvédeket, ácsokat. Azokat, akiknek meg akarjuk menteni a tudatát. De amíg a Mátrixban élnek, részei a rendszernek, és ettől az ellenségeink. Meg kell értened, a legtöbb közülük nem érett meg a valóságra, és sokuk úgy megszokta, oly gyógyíthatatlanul függ a rendszertől, hogy foggal-körömmel védeni fogja.
Kilenc év után tudja, hogy mire jöttem rá? A tudatlanság áldásos.
A pallérozott elme számára a halál nem más, mint egy új kaland kezdete.
– Harry Potter és a bölcsek köve (2001)
A belső béke meglelése nem a kortól függ.
– Maga fél valamitől, Tom Booker?
– Az öregedéstől, a feleslegessé válástól.
