Lehetek vicces, ha akarod, vagy komoly, okos, babonás, bátor vagy táncos lábú. Olyan, amilyet akarsz. Csak mondd ki, és teljesül a kívánságod.
Látom még mindig nem akarsz áldozatokat, ez tesz gyengévé.
(Magneto)
Az ember mindig félt attól, amit ésszel nem ért fel.
(Magneto)
A bunyóban az utolsó ütés számít egyedül.
Tudom, milyen az, ha úgy érezzük bizonyítanunk kell, ha mindenki csak az egyik oldalunkat látja. De az, hogy jó emberek vagyunk, nem akkor látszik, amikor minden könnyű, hanem az olyan helyzetekben, mint ez itt.
Neked adta a pajzsot, nem azért mert te vagy a legerősebb, hanem mert te Te vagy! Azt hiszed, ha benned lenne a szérum, meg tudnál védeni mindenkit, akit akarsz? Steve-ben benne volt, de nem ment neki. Ember vagy és minden tőled telhetőt megteszel. Steve mutatott az embereknek valamit, amiben hihettek, te példát mutatsz, amit követhetnek.
Ha nem látjuk meg egymásban a jót, akkor máris elbuktunk.
Ha nem vagyok a toppon, úgy érzem cserben hagyok mindenkit, akinek nem jutott ilyen lehetőség. És ez nagy teher, szinte agyonnyom. Az ember sosem tudja, hogy az, amit csinál, elég-e…
Tudom, hogy miért vagy itt. Tudom, hogy mit csinálsz. Tudom, hogy miért nem tudsz aludni, miért élsz egyedül, és miért ülsz minden éjjel a számítógéped előtt. Mert őt keresed. Tudom, mert én is őt kerestem. És mikor megtalált, azt mondta, valójában nem is őt kerestem, sokkal inkább egy választ.
Ez az utolsó esélyed, aztán már nem fordulhatsz vissza. Ha a kéket veszed be, a játéknak vége. Felébredsz az ágyadban, azt hiszel, amit hinni akarsz. De ha a pirosat, maradsz csodaországban, és én megmutatom, milyen mély a nyúl ürege.
Megkötözve születtél, mint mindenki. Egy börtönben, mely érzékszerveiddel fel nem fogható. Börtön…az elméd számára.
Úgy nézel, mint aki elfogadja, amit lát, mivel azt várja, hogy felébred. Furcsamód, majdnem ez az igazság.
A mátrix mindenütt van, körülvesz minket. Még most, ebben a szobában is. Azt látod, ha kinézel az ablakon, vagy ha bekapcsolod a tévét. Mindig érzed…mikor munkába mész, vagy épp templomba, mikor befizeted az adót. Ez a világ, mellyel eltakarják a szemed elől az igazságot.
Volt már olyan álmod, amiről biztosan érezted, hogy valóság? Mi lett volna, ha képtelen vagy felébredni belőle? Hogy különböztetnéd meg az álomvilágot a valóditól?
Hadd mondjam el, miért vagy itt. Azért, mert tudsz valamit. Bár nem tudod megmagyarázni, de érzed. Érezted egész életedben. Valami baj van a világgal. Nem tudod mi az, csak azt, hogy van. Mint egy szilánk az agyadban, ami megőrjít. Ez az érzés hozott el hozzám.
Ne feledd! Amit kínálok, csak az igazság, semmi több.
Mi a valóság? Hogy határoznád meg? Mivel? Ha arról beszélsz, amit érzel, amit szagolsz, ízlelsz, látsz, a valóság csupán. Az agyad által megfejtett elektromos jelhalmaz.
