Nem akartam olyan lenni, mint a többiek. Oké, talán egy kicsit. Meg akartam tanulni, hogyan kommunikáljak velük. Leginkább a saját törvényeimet követtem ezután is, ez biztonságot adott. Hányszor láttam már, hogy külvárosi srácok egyszer csak úgy kezdenek viselkedni, mintha a felső tízezerhez tartoznának. Szánalmas volt látni, ahogy igyekeznek. Én az ellenkezője voltam. Még keményebben nyomtam. Ahelyett, hogy azt mondtam volna, hogy csak húsz koronám van, azt mondtam, hogy semmim nincs. Nagyon vagánynak éreztem. „Nincs egy vasam se!” Más voltam, mint ők.
