A személyiséget nem lehet egyetlen szóval meghatározni, hiszen mindazoknak a tulajdonságoknak az összessége, amelyek egyik embert a másiktól megkülönböztetik.
Nem vagyok olyan, mint bárki azok közül, akikkel találkoztam: merem hinni, hogy másként vagyok alkotva, mint a létezők közül akárki. Lehet, hogy nem érek többet náluk, de mindenesetre más vagyok.
Túl nagy ár egy „jó” párkapcsolatért azzal fizetni, hogy nem lehetsz önmagad.
A kezdeményezőkészség igen ritka tulajdonság. Arra készteti az embert, hogy megtegye, amit tenni kell, még ha nem is mondják neki.
Mikor a világba megyek, mikor emberekkel beszélek, egyszerre megszűnök én, s elkezdődik a szerep-, csak a festék és a vendéghaj hiányzik. Egyszerre színpadias lesz az élet. Mindenki így van ezzel; csak a kontárok tagadják, önmaguk előtt is, a rossz színészek. Tudunk egy szöveget, melyet kellemesen vagy tragikusan, de mindenesetre hatásosan a világ értésére óhajtunk adni. Ez a szerep nem mi vagyunk. De néha már összemosódnak jellem és jelmez, egyéniség és idegen szöveg.
A valódi szeretet nemcsak elismeri, hanem bátorítja is a társ egyéniségét, még az elválás kockázatát is vállalva.
A konvenciók és hagyományok – legalábbis úgy gondolom – vakon, de biztosan az átlagemberek fennmaradását és a büszke, határozott, rendkívüli egyéniségek kipusztulását segítik elő.
Van egy hely, amelyet neked kell betöltened, és amelyet senki más nem tölthet be rajtad kívül; valami, amit neked kell megtenned, amit senki más nem tehet meg.
Értsétek meg: senki sem vehet titeket a hátára, mert akkor már nem a saját utatokat járnátok, hanem azét, aki titeket cipel.
Ha megszakadsz, sem tudsz rosszul, helytelenül élni. Minden egyén számára az a tökéletes, amit éppen csinál, ha nem így lenne, nem azt csinálná.
Ne másokat figyelj, hanem önmagadat. És hagyd, hogy ami belül van, felszínre bukkanjon, bármilyen kockázattal is jár. Nincs nagyobb kockázat az elfojtásnál. Ha elfojtod az érzéseidet, elveszíted minden életörömödet, minden lelkesedésedet. Elvesztegeted az egész életedet. Az elfojtás mérgező; megmérgezi a létet. Hallgass a szívedre, és bármit találsz benne, hozd a felszínre.
Vegyék észre, lássák meg és hallják meg, hogy egyik puszta test lemeztelenítve csak olyan, mint a másik. A lélek az, amitől egyedivé válik, szerethetővé, halhatatlanná.
Alázattal kell megállnunk a másik ember egyénisége, személyisége előtt, és el kell tudnunk fogadni azt, hogy az sok tekintetben „más” mint mi.
Nem csak azok vagyunk, amit megszoktunk magunkról, de azzá is válhatunk, akikké szeretnénk.
Az ember értéke abban rejlik, amiben túlnő önmagán, amiben önmagán kívül létezik, abban, ami másokban megmarad belőle, és amit másoknak jelent.
Azt hiszem, hogy gondolkodásunk, kedélyünk, ízlésünk, szenvedélyeink és érzelmeink tekintetében attól a helytől függünk, ahol élünk.