Hívlak, gyere hívlak,
a képed nem elég már énnekem.
Kérlek, úgy kérlek,
Ma éjjel öleljen a két kezem.
Dalszöveg idézetek
Mikor máshol süt a nap
Egy embert látsz a fák alatt,
Ki már mindent elhagyott…
Az lehet, hogy én vagyok.
Csak a szerelem eleven elemem.
Valahol elveszett, veszettül keresem.
Valahogy már máshogy látom a dolgokat,
ember vagyok, nem holmi áldozat.
Valaki a tükörben néha átszalad, egy másik arc,
egy másik én, de nem az enyém.
Ma éjjel a semmi sem olyan,
mint amikor olyan, amilyen.
Sétál a Hold a háztetőn,
zsinóron húzza maga után a szívem.
Okosabban kéne élni, annyit mondhatok,
Nem az a bolond, ki megbámul egy csillagot.
Ha nem hiszed el, hogy az élet
Tényleg örökké tart,
Hiába úszol, belefulladsz, pedig
Ott van a másik part.
Nem fekszem le, mert nem keltem fel,
Nem alszom, nem ébredek,
Sose születtem, sohasem éltem,
És még sohasem haltam meg.
Sírsz, hisz a szíved mélyén elhiszed,
Hogy szebb, ha együtt mondjuk ki: Ég veled!
Az út most kettéágazik, sok minden változik,
Hát ég veled, nehéz lesz nélküled.
Megjöttem, és lettem egy kisgyerek
Nem kértem, csak kaptam egy életet
Lett vágyam, lett álmom, bár céltalan
Mert térkép nincs hozzá, hogy merre van.
Ne szólj, csak fogd a kezem,
Úgy kell, hogy védj, ne érhessen el
A kő vagy könny, vagy gyilkos közöny.
Süt a nap, nehogy szomorú légy,
Ez lehetne százszor is rosszabb.
Süt a nap, kicsit nevet az ég,
Még gyönyörű dolgokat hozhat.
Van, aki szebb, és van, aki jobb,
De olyan nincs, aki én vagyok.





