Nem hiszek a mennyben és a pokolban, de a bosszúban igen.
A bosszú csak még több bosszúhoz vezet, gyilkossághoz és még több gyilkossághoz, és további gyilkosságokhoz, és Észak-Írország a bizonyíték erre.
A bennünk lakozó gyermek olykor csak akkor képes megengesztelődni, ha már bosszút állt.
Háborúval nem bosszulhatjuk meg a szenvedéseinket, mert az erőszak erőszakot szül, és az embereket lehúzza saját gonoszságuk és elvakultságuk. Milyen jó is lenne, ha megértethetnénk a gonoszokkal, hogy rosszat csinálnak, ha elfogulatlan és teljes képet adhatnánk nekik! Ez lenne az emberiség igazi diadala!
A presztízsért folyó verseny mindig azzal a veszéllyel jár, hogy rövid távú eredményei hosszabb távon megbosszulják magukat.
Kiválasztani az áldozatot, gondosan felkészülni a reá mérendő csapásra, könyörtelenül kielégíteni a bosszúszomjat, majd lefeküdni aludni…Nincs ennél édesebb a világon.
A bosszú remek motiváló erő, ha irányítani tudod. Egészséges.
Hiszek a karmában, és abban, hogy minden visszaüt. Tudom, hogy ami történik velem, annak oka van. Nem veszek soha revansot, ha valaki rosszat tesz, az élet megfizet neki érte, a visszavágás, a bosszúállás nem az én feladatom.
Amikor magára a bosszúra kerül a sor, az ember legszívesebben ordítana, üvöltene, hogy látjátok, velem is ezt csináltátok, ezt tettétek.
Nem az a valódi veszély a bosszúban, hogy az ellenséged megtudja az igazat rólad. Az igazi veszély az, hogy amíg a valódi énedet rejtegeted, másokról sem tudhatod meg a teljes igazságot, csak amit a látszat enged.
Bármilyen közel vagyunk a célhoz, sohasem biztos, hogy megérkezünk. A lehetetlennek iszonyatos ára van. Ha pedig egy bosszú lehetetlen, annak az az ára, hogy többé nem térhetünk haza.
Amikor az igazságból hazugság lesz, a barátból ellenség, a szerelemből gyűlölet és a szabadságból börtön, akkor már csak egy lehetőség marad: bosszú mindhalálig.
Jobb élet az, amit a bosszú hajt, mint az, amit semmi.
Mert a bosszú a dolog könnyebbik része, a nehezebb akkor kezdődik, amikor az élet megy tovább. A neheze az, hogy együtt kell élned a történtekkel. Azzal, amit tettél, és amit veled vagy azokkal, akiket szeretsz, tettek.
Megbocsátani annyi, mint már nem gyűlölni, lemondani a bosszúról.