– A tudás hatalom – jelentette ki Mr. Hinchcliff.
– De boldogság-e?
Az összes reklám, amit életedben láttál, valójában egyetlen reklám, csak specializálva lett. Ez az egyetlen reklám pedig egyetlen üzenetet közöl, ez pedig az, hogy fogyasztás = boldogság. A reklám első szándékkal azt hirdeti, hogy az anyagi javak felhalmozásától boldogabb ember leszel.
Mit jelent az, hogy valaki boldog? Én azt gondolom, hogy ezt senki sem tudja. (…) Egy biztos: nem nagy öröm az öregség.
A legtöbb, amit a boldogságról tudhatunk, hogy néma, bár magam arra gyanakszom, hogy unalmas is. Amikor azonban megszólal, akkor szinte biztosan hazug.
Az ég ott fenn még csupa csillag;
ösvényünk itt lenn csupa illat;
és a boldogság mennyei
parfümjét nem gyűjtöm flaskába:
jaj annak, aki megtalálja,
jó annak, aki keresi.
Kérlek, soha ne add fel, csak próbáld lehetővé tenni a lehetetlent, orvossággá változtatni a mérget, mert így valóban boldog lehetsz, és a boldogság eggyé válhat veled. Örökre.
Adj többet, mint amennyit kapsz. Kérés nélkül is adj Akkor is oszd meg, amid van, ha nincs túl sok mindened. Boldogságod mások mosolyában keresd.
Ha az ember boldogságának mértékét meg akarjuk becsülni, ne azt kérdezzük, hogy mi vidítja fel az illetőt, hanem hogy mi szomorítja meg. Mert minél csekélyebb ez utóbbi, annál boldogabb az ember.
Az emberek (…) ezerszer inkább gazdagság, mint szellemi műveltség szerzésén fáradoznak. Holott bizonyos, hogy egyéniségünk sokkal többet járul hozzá a boldogságunkhoz, mint a vagyonunk.
Vagy őszinte leszel, elsősorban magadhoz, aztán erőt gyűjtesz, és azokhoz is őszinte leszel, akiket szeretsz. És akkor van valami esélyed a boldogságra.
Az igazán fontos és nagyszerű dolgok akkor kezdődnek el az életedben, ha a boldogságot választod a siker helyett.
Ha boldog akarsz lenni, utánozd a boldog emberek szokásait. A boldog emberek kivételesen jól ápolják kapcsolataikat a barátaikkal, a családtagjaikkal, a szerelmükkel és könnyen ismerkednek meg számukra ismeretlen emberekkel.