13 idézet
1924. október 1. – 2024. december 29.
Nobel-békedíjas amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok 39. elnöke.
Izraelnek (…) 300 vagy több, senki nem tudja összesen, mennyi (atomfegyvere) van. Minden iráni tisztában van vele, hogy ha megpróbálnának bevetni egy atomfegyvert, akkor Iránt eltörölnék a föld színéről, ez egy olyan nevetséges, önpusztító döntés lenne, amelyet biztos nem tennének meg.
– nyilatkozta az MSNBC amerikai tévécsatornának 2014 áprilisában
Történelmünk fordulópontjához értünk. Túl sokan tértek a telhetetlenség és a mértéktelen fogyasztás útjára. Az embert immár nem aszerint ítélik meg, amit tesz, hanem aszerint, amije van. Ez nem boldog és biztató üzenet, de igaz.
– mondta Carter 1979 nyarán
Csak azt próbálom megérni, hogy Kamala Harrisre szavazhassak.
– mondta Carter 2024 augusztusában
Amikor elnökké avattak, esküt kellett tennem Isten előtt, hogy a törvényeket és az alkotmányt betartom. De néha nem értettem egyet a törvénnyel, néha úgy éreztem a törvény ellentmondott keresztény hitemnek, és mégis a törvényt kellett követnem. És ezekben az esetekben megpróbáltam megváltoztatni a törvényt, hogy egyezzen meg a hitemmel.
Életem alapja az isteni fény, amely a hiten keresztül világít.
Én azt gondolom, hogy életem legfontosabb része a keresztény hitem. Ez az, ami soha nem változott. Változott a foglalkozásom, változtak a kihívások, a problémák, de a vallási hitem az soha. Ez az én biztos alapom, erre építek mindent, amit csinálok.
Szerintem mindenkinek ki kéne próbálnia új dolgokat, nyitni új emberek felé, új barátságokat kötni, és csinálni néha olyan dolgokat, amelyek nehéznek tűnnek.
Szerettem volna újraválasztatni magam, de a dolgok kedvezőtlen alakulása meggátolt ebben.
Nem kerülgettem a dolgokat, világ életemben az egyenes beszéd híve voltam.
Az elnöki pozícióban arra láttam lehetőséget, hogy bizonyos jól definiálható, fontosnak tartott céljaimat megvalósítsam; már négy évvel a választások előtt eldöntöttem, hogy jelöltetni fogom magam, és a széles körű kampányban az egész családom támogatott.
Életem kilencven évéből négyet a Fehér Házban töltöttem, s ez az időszak természetesen politikai pályám csúcsa.
Az iráni és az afganisztáni válság egy igen fontos tanulságot emelt ki: függőségünk a külföldi olajtól nemzetbiztonságunkat fenyegető nyilvánvaló és közvetlen veszély.
