Aki nem alkalmaz új megoldásokat, új bajokra számíthat, mert az idő a legnagyobb újító.
A szépség önmaga, de az értelem a végtelenség képmása.
Ahhoz, hogy a fény oly fényesen ragyoghasson, ott kell lennie a sötétségnek is.
Aki örömét leli a magányosságban, az vagy vadon élő állat, vagy isten.
A jólét fedi fel leginkább a vétket, a balsors fedi fel leginkább az erényt.
Az emberi értelem szeme nem lát tisztán; az akarat és érzelmek párája homályosítja el: ezért alkotja meg önkényesen a tudományokat: könnyebben elhisszük ugyanis azt, amit igaznak óhajtunk.
Nem csupán a földön, hanem az időben is vannak sivatagok.
Az emberi értelem jellemző és szakadatlan hibája, hogy jobban izgatja a megerősítés, mint a cáfolat.
Ez tehát a tudomány első rákfenéje, amikor az emberek a szavakat és nem azoknak a lényegét tanulmányozzák.
Nincs lényegi összefüggés a tanulás és a bölcsesség között.
A bölcs ember a lehetőségeit megteremti, és nem megtalálja.
Ha valaki mindjárt kezdetben bizonyosságot akar, kétségek közt fogja végezni. De ha mérsékli magát, és a kételyekkel kezdi, akkor el fog jutni a bizonyosságig.
Helyesen tették a költők, hogy egyesítették a zenét a gyógyítással, mert a gyógyítás feladata az, hogy felhangolja az emberi test különös hárfáját.
Bizonyos, hogy aki bosszút melenget, az maga tartja sebeit nyitva.
Egyes könyveket megízlelünk, másokat lenyelünk, de nagyon kevés az olyan, amelyet megrágunk és megemésztünk.
