A benzines autókra hamarosan úgy tekintünk majd, mint napjainkban a gőzgépekre.
Tudomány idézetek
Amit eddig tudtunk igazolni, az alapján semmi nem létezik rajtunk kívül az univerzumban. Ez egyrészt igen rejtélyes, másrészt kijózanító is. Ha mi vagyunk egyedül ebben a hatalmas űrben, az miért van? Alapvető kérdés. Miért?
A funkcionális agyi képalkotó technológiára irányuló legújabb kutatás bebizonyította, hogy amikor az ember igazán fókuszál és koncentrál, az idővel, térrel és a test érzés / motoros / szenzoros érzékelésével társított agyi áramkörök szó szerint elhalkulnak.
A tudomány ma már tisztában van vele, hogy minden, ami fizikai (beleértve téged és engem is), csak egy hatalmas jéghegy csúcsa. A kérdés az, hogy mi ez a mező, amely az egészet összetartja, és mi hogyan kapcsolódunk hozzá.
Az emberek a végtelent általában csak meghatározatlanságként fogják fel, és ebben az értelemben mondják azt, hogy minden végtelen egyenlő; noha helyesebben tennék, ha azt mondanák, sem egyenlők, sem nem egyenlők, sem különbségük, sem pedig arányuk nem meghatározott. Ebben az értelemben tehát a végtelen dolgok egyenlőségére, különbségére és arányaira nézve semmiféle konklúzió nem vonható le, s aki mégis megkísérli, paralogizmusba esik.
A fizika azon fáradozik, hogy a létezőket formailag olyasmivel magyarázza, amit az észleléstől függetlennek tekintünk. Ilyen értelemben beszélünk „fizikai realitásról”.
Newton, bocsáss meg nekem, hiszen te megtaláltad azt az utat, amely a te idődben a maximális gondolkodó képességű és alkotó erejű ember számára éppen még lehetséges volt. Azok a fogalmak, amelyeket megalkottál, még ma is irányítják a fizikai gondolkodásunkat, pedig ma már tudjuk, hogy más, a közvetlen tapasztalás szférájától távolabb eső fogalmakkal kell őket pótolnunk, ha az összefüggéseket mélyebben meg akarjuk érteni.
A fizikusok fő feladata tehát azoknak a legáltalánosabb elemi törvényeknek a felfedezése, amelyekből a világkép tiszta dedukcióval levezethető.
A népszerű tudományos művek olvasása során hamarosan meggyőződtem arról, hogy a bibliai történetek jó része nem lehet igaz.
Változatos alakú épület a tudomány temploma. Nagyon különbözők a benne járkáló emberek és azok a szellemi indítékok, amelyek őket e templomba vezették. Jó néhányan fölényes szellemi erejük örömteli érzésével foglalkoznak a tudománnyal; az ő számukra a tudomány a hozzájuk illő sport, amely az erő élményét adja és a becsvágy kielégülését eredményezi; de olyanok is sokan vannak a templomban, akik csak utilitárius célokból áldozzák fel agyuk zsírját oltárain.
A tudományos gondolkodás a tudományosat megelőző gondolkodás folytatása.
Mindennek a lehető legegyszerűbbnek kell lennie, de egy fokkal sem egyszerűbbnek.
Vannak világhírű tudósok, akiknek sikerült négy-öt gyerek mellett Nobel-díjat szerezniük, másoknak meg egész életükben sem jön össze, hiába ülnek otthon néma csöndben.
Nincs egyéb hatalom (…) e földön, mint a tudományok varázsereje, melly mind egyeseknek, mind köztársaságoknak annyira óhajtott jollétét eszközölhetné és biztosíthatná.
Elméletem szerint a tudósok és filozófusok kifinomult romantikusok, akik érzelmeiket más csatornákon vezetik le.
Ha a gépet emberbaráti módon alkalmazzák, segítséget jelent, az ember felszabadul a rabszolgaság bilincseitől, munkaideje megrövidül, több szabad ideje marad, hogy művelje szellemét, és élvezze az életet.
A véletlen ismétlődése már megéri a vizsgálódást.
Néhány tudós olyan, mint a vallásos rajongók. Csak törnek előre abban a hiszemben, hogy felfedezésük szükségképpen üdvös, és tudásvágyuk az erkölcsi alap.
A nagy királyok a tudomány pártolását mindig gyöngyszemként illesztették a koronájukba.
Mindent olyan egyszerűen kell csinálni, amennyire csak lehetséges, de semmivel sem egyszerűbben.