Magam is meglepődtem eleinte, hogy könnyekig el tudok érzékenyülni, el is akartam fojtani, mert nem tartottam férfiasnak. Aztán rájöttem, ez butaság. Lehet, hogy a sírás a konvenciók szerint nem férfias. Én azt mondom: emberi. Természetes. Pont úgy, mint a nevetés.
Kásás Tamás
1976. július 20. -
háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó
Kásás Tamás idézetei kitartásról, csapatszellemről és a győzelem iránti elszántságról szólnak. Gondolatai inspirációt adnak ahhoz, hogy higgyünk a közös munkában, és következetesen küzdjünk a céljainkért.
Az élsport az egekbe tud repíteni. És bele tud döngölni a földbe. Az élsport tehát lényegében olyan, mint a szerelem. Szárnyakat is tud adni, de képes sírba vinni is.
Gyermekkorunkban úgy tanuljuk, hogy ki vagyunk téve a külső körülményeknek, amit majd megold a fölöttünk lévő bármi. Az erő. A hatalom. Ugyanakkor ez nem így van. Mindez bennünk van. Csak egyszerűen önmagunkat kell jobban megismernünk.
Nem hiszem, hogy csak azért születtem, mert vízilabdázónak kellett lennem, vagy hogy olimpiai aranyakat nyerjek, nyerjünk a társaimmal. Az egész élet egy folyamatos fejlődés. Mindig egyre többet kell megtudjunk magunkról, és törekedni kell rá, hogy mindig valami pozitívumot hagyjunk az utókornak.
Minél többet tudok meg magamról, és az engem körülvevő világról, annál inkább rájövök, hogy még semmit nem tudok.
Úgy tekintek vissza a vízilabdás első életemre, mintha egy másik életem lett volna. Annyira messzi, annyira más világ – vagy legalábbis annyira más volt a fókuszban –, és annyira más voltam én is.
Az olimpia sokkal hosszabb viadal, mint egy vb, mi pedig sokkal jobban bírjuk a nyomást, mint a többiek.
Minden sportoló legnagyobb álma, hogy olimpiai bajnok legyen. Ha ez háromszor egymás után sikerül, az már alig fokozható.
