Soha ne gondoljuk, hogy már mindent tudunk ápolóként. Tanulnunk kell, amíg csak élünk.
Remélem, hogy lesz még néhány szezonom a futballban, ám közben fizioterapeutának és masszőrnek is tanulok arra az esetre, ha befejeződne a pályafutásom. Nekünk, házas férfiaknak, a jövőre is gondolnunk kell.
Én egyet mondhatok: nincsenek semmiféle személyes karriercéljaim. Én szolgálok. Addig, ameddig a szolgálatom hasznos. Teszem ezt a legjobb tudásom szerint, ameddig tudom és a magyar nemzet igényli.
Állástalannak lenni bűn: élettelennek lenni nem az. Persze meg kell érteni őket is – egy állás pénzt jelent, pénz nélkül élni pedig nem kényelmes. Erről eleget tudok. És nem lehet mindenki művész, festő, zenész, zeneszerző, író vagy akármi. Sokakból a tehetség, sokakból a bátorság hiányzik, a legtöbb emberből mindkettő. De még a művészek sem tudnak örökké művészek maradni, főleg nem jó művészek, akik eleget keresnek ahhoz, hogy megéljenek a saját szakmájukból. A tehetség elmúlhat, a bátorság elmúlhat, vagy valami elmúlhat. Mi marad akkor az átlagembernek, ha nem egy olyan foglalkozás, ami végül kiöli belőle az életkedvet?
A középszerű tanár magyaráz. A jó tanár indokol. A kiváló tanár demonstrál. A nagyszerű tanár inspirál.
Elfogadtam a tényt, hogy egyik lányom sem akarja tovább vinni a Szentkirályit, más terveik vannak. A legidősebb lányom pszichológusnak készül, a középső lányomnak szépségipari vállalkozása van, a legkisebb pedig még gimnazista, és azon gondolkodik, hogy ügyvéd legyen vagy orvos. Nem bánom a dolgot, szerintem nagyon megnehezíti a pályát, ha valaki ott akar boldogulni, ahol a szülei komoly sikereket értek el.
Ha nem azzal foglalkoznék, amivel foglalkozom, minden bizonnyal csomagszállító lennék a CAA-nél.
Aki olyan hivatásban éli az életét, amelyben saját magára kell koncentrálnia – legyen az film, színház vagy média –, addiktív viszonyban van a sikerrel és a saját személyével, személyiségével. Szerencsés, akinek stabil családja van, olyan párja, aki visszarángatja a valóságba.
A komikusok időnként elég sötét, borongós karakterek. A humor túlélési mechanizmus. A komikus titka, hogy egyszerre tud bohókás és komoly lenni. Mert képes kontrollálni az elméjét.
Szívesen dolgozom. Élvezem, hogy kijutok a házból, és valami mást csinálok, élvezem az újdonságot. Szeretem az egészet … A feleségem, Stella sokat aggódik az egészségem miatt, és egyszer azt kérdezte: „Szeretnél addig dolgozni, amíg egyszer csak össze nem esel?” Azt válaszoltam: „Azt hiszem, igen, hacsak az egészségem nem adja fel először.” Erre azt válaszolta: „Nos, rendben van, ha valóban ezt akarod csinálni.” És igen, ezt. A színészkedés a szenvedélyem.
Ha nem találkoztam volna azokkal a nőkkel, akikkel találkoztam, már rég meghaltam volna. A nők azok, akik nem tudom, miért, de szerettek engem, akik rábeszéltek erre a hivatásra, akik azt akarták, hogy ezt csináljam, és akik harcoltak azért, hogy csináljam is.
Hivatásom gyakorlása közben nem titkoltam el ügyfeleim vagy kollégáim elől, ha nem tudtam valamit.
Az ügyvédkedés keresetnek olyan bizonytalan, főként ha az ember nem akar csak szép, tiszta ügyekkel foglalkozni.
Eredetileg valóban úgy volt, hogy mérnök leszek, de az a gondolat, hogy a kreativitásomat olyan dolgokra használjam, amelyek a hétköznapi élet praktikus oldalát szolgálják, s mindezt puszta nyereségvágyból tegyem, egyszerűen elviselhetetlen volt számomra. Szerintem a gondolkodást önmagáért kell művelni, akárcsak a zenét!
Bármely hivatásban vagy művészetben igen ritka jelenség a valódi magasztosság.
Nagyon családcentrikus ember vagyok, imádok időt tölteni a családommal. Azt gondoltam, hogy az életem ezen szakaszára már lesz családom és gyerekeim, meg minden ilyesmi, erre itt találom magam 42 évesen gyerekek nélkül. Ugyanakkor azt csinálom, amit szeretek, és amiben a legjobb vagyok, miközben soha nem próbáltam mást a motorsporton kívül. Úgyhogy, amikor reggel belenézek a tükörbe, boldog vagyok azzal, aki vagyok, és azzal, amit csinálok.
Én egy őrkutya vagyok. Egy csahos kutya. A közvélemény előretolt állása. Nekem az a feladatom, hogy jelezzem, ha valami veszélyt érzékelek. Ha valami silány, hitvány, ízléstelen, hazug, álságos, képmutató, szemét, ócska, igénytelen, förtelmes vagy emberhez méltatlan. Világ életemben ezt műveltem, ezt képviseltem.
Kutató maradok mindörökké és minden pénzt, amit kapok, azt oktatásra meg a tudományra fogom költeni.
Ha valaki sok pénzt akar keresni, akkor ne menjen kutatónak, mert ez a szakma nem igazán jövedelmező. A kutatás küldetés, olyan hivatás, amely inspirálja a kutatót: minden egyes nap alig várja, hogy bemenjen a munkahelyére, hogy állandóan azon gondolkodjon, mivel lehetne még jobb, még eredményesebb a munkája, és a végén valami olyasmire kapjon választ, amivel az embereken segíthet. Ez igazán lelkesítő!