A test tudja, amit a bunyós nem. Megvédi magát. A nyak csak egy pontig fordul, ha egy picit tovább fordítod, a test azt mondja: „Hé, innen átveszem én, mert látom nem tudod mit csinálsz.”
Egyesek szerint a legfontosabb, hogy a bunyósnak legyen szíve.
Úgy éreztem, mintha egy óriási szakadék szélén álltam volna, és nem volt senki, aki visszahúzzon. Senki, akit érdekeltem volna, vagy aki egyáltalán észrevett.
Nem élhetek így, főleg ezek után. Láttam a világot. Emberek kántálták a nevem. Jó, nem az enyémet, hanem amit maga adott nekem. De miattam kántálták. Benne voltam az újságokban. Tudja mennyit álmodtam erről? Megvolt, amit akartam. Elértem mindent. Ne hagyja, hogy lassan elvegyék tőlem. Ne hagyja, hogy itt feküdjek addig, amíg már nem hallom a kántálást.
Apu mindig azt mondta, küzdve jöttem a világra. És küzdve is fogok elmenni.
A győztesek egyszerűen hajlandóak megtenni azt, amit a vesztesek nem.
Néha úgy ütsz a legjobban, ha hátralépsz. De ha túl nagyot lépsz hátra, akkor már nem is harcolsz.
Ha van a boksznak varázsa, az a harc varázsa, amelyet akkor is vívsz, ha nincs erőd, ha törik a borda, reped a vese, szakad a retina. Annak a varázsa, hogy mindent felteszel egy álomra, amit csak te látsz!
A tenger csak hullámcsapásokkal ajándékoz meg, és néha erősnek érezheted magad benne. (…) Tudom, hogy az életben nem az a fontos, hogy erős legyél, hanem hogy annak érezhesd magad, hogy legalább egyszer megmérettessél, hogy legalább egyszer a legősibb emberi körülmények körül találd magad. Hogy egyedül szállj szembe a vak és süket kővel. Amikor senki más nem segít, csak az eszed és a puszta kezed.
Egyesek úgy érzik, nem érdemlik meg a szeretetet. Csak csendesen továbbállnak a semmibe, és próbálják lezárni a múltat.
Két dolgot tanultam meg az életben: találj valakit, aki szeret, és élj úgy, mintha nem lenne több időd.
Mindegy, hogy rendes temetést kapunk, vagy a farkasok falnak fel. A szenteltvíz csak koszos lé.
Lapozd csak fel azt a felkapott prospektust, ami Biblia néven fut! Mi újat írnak benne? (…) Ha valami jó történik: ő akarta így; ha valami rossz: Isten útjai kifürkészhetetlenek.
Gondoltál már arra a lehetőségre, hogy Isten nem szeret téged? Nem kellesz neki, sőt, több mint valószínű, hogy egyenesen gyűlöl. De nem ez a legnagyobb baj. (…) Hanem az, hogy ő se kell nekünk.
Tudod, mi a vicc? Megmondjam, mi röhejes? Mindig azt hittem, hogy az életem tragédia. De most rájöttem, hogy komédia ba**d ki!
