Akárhogy is fáj, vigasz, hogy te fájsz.
Vágy szaggatott föl, csók vérezett meg,
Seb vagyok, tüzes, új kínra éhes,
Adj kínt nekem, a megéhezettnek:
Seb vagyok, csókolj, égess ki, égess.
Bevégzett csókkal lennénk szívesen
Megbékült holtak,
De kell az a csók, de hí az a tűz
S mondjuk szomorún:
Holnap. Majd holnap.
A bosszú örök köre: fájdalomra válaszul fájdalmat okozunk.
Nem az a fájdalom, amitől könnyes a szem, hanem amit egy életen át hordunk mosolyogva, csendesen.
A küzdelmek megszokása könnyebbé teszi a szenvedések elviselését.
Leírhatatlan a fájdalom, de őszintén hiszem, hogy Isten sosem ad többet annál, mint amit még elbírsz.