Mivel sosem tudjuk, mikor halunk meg, kimeríthetetlen kútként kell gondolnunk az életre.
Éppen a mindennapi élet sivársága kell, hogy az élet kis szépségeinek apró gyönyöreinek keresésére és megtalálására serkentsen. S éppen manapság fokozottabban, mint egyébkor kell megbecsülnünk minden szépséget és minden jót, amit az élet nyújthat. Ha mégoly szerény, ha mégoly kicsi is. Soha nem volt annyira igaz Berzsenyi örökéletű tanácsa: minden órádnak leszakaszd a virágát, mint ezekben a virág-szegény időkben.
Nem jár jutalom érte, ha az ember túl komolyan veszi önmagát vagy az életet. Az életet görcsösség nélkül, felszabadultan kell élni.
Ha tiszta lapokkal akarunk játszani az életben, akkor a fájdalmas dolgokat is végre kell hajtani. Az életnek velejárója a fájdalom.
Az élet mindig két lehetséges utat ad, kérdés, hogy melyiket választjuk.
Ha nagyszerű tettekkel teli életet szeretnél aratni, nagyszerű magokat is vess el.
A legnagyobb áttörést akkor éred el életedben, amikor rádöbbensz, képes vagy bármit megtanulni ahhoz, hogy elérj bármilyen magad elé állított célt. Vagyis, bármivé válhatsz, bármi a tiéd lehet és bármit megtehetsz.
Számíts a legjobbra, tervezz a legrosszabbra és készülj fel a meglepődésre!
Nagyobbat nem is tévedhettem volna. Azt hittem, elég lesz mosolyognom meg bólogatnom, úgy csinálnom, mintha minden rendben lenne. Volt egy tervem. Meg akartam változni, új életet kezdeni, a múlt nélkül, a fájdalom nélkül, valaki igazival. De ez nem olyan könnyű. A rossz dolgok veled maradnak. Követnek. Nem tudsz megszökni előlük, bármennyire is szeretnél. Csak azt teheted, hogy felkészülsz a jóra, hogy amikor az megtalál, megragadod, mert szükséged van rá. Szükségem van rá.
A tetteink irányítják az életünket, de az életen van a hangsúly.
Isten ajándéka, hogy élünk, viszont a filozófiáé, hogy helyesen éljünk.
Ha az életkort az örökkévalósághoz hasonlítjuk, semmi különbség a rövid és a hosszú élet közt.
Mindenki képes a terhét cipelni, napestig. Mindenki képes a munkáját végezni, bármily nehéz legyen is, egyetlen napig. Mindenki képes kedvesen, türelmesen, szerető módon, tisztán élni, míg a Nap alá nem bukik. És mindössze ennyi, amiről az élet szól.
Az élet egyetlen célja, hogy azok legyünk, akik vagyunk, és azzá legyünk, akik lehetünk.
A legjobb dolgok mindig a közelünkben vannak – a lélegzet az orrunkban, a fény a szemeinkben, a virágok a lábunknál, a munka a kezünkben, az Igazság ösvénye előttünk. Ne kapaszkodjunk a csillagok felé, de becsüljük meg hétköznapi feladatainkat abban a biztos tudatban, hogy a mindennapi kötelesség és a mindennapi kenyér a legédesebb dolog az életünkben.
Az élet szép, viszont rövid, és az embernek meg kell keresnie, ami neki a legjobb.
