Demokrácia idézetek

Kapcsolódó témák: Politika idézetek
Antall József

Tisztában kell lennünk azzal, hogy hol vannak a határok, és mit jelent számunkra az, amit mi úgy nevezünk, hogy „a demokratizálásért harcolunk, a demokratizálás a célunk és a demokratizálás folyamatában számítunk a világ segítségére”. Ez azt jelenti, hogy a demokratizálás mellett kül- és belpolitikai szempontból egyaránt a stabilitás a másik szó. Ha ebben az országban a demokratizálás, a demokratikus jogállam, a független magyar államiság nem párosul a politikai stabilitással, a politikai felelősséggel, és ha hagyjuk elharapózni a szabadosságot és hagyjuk az irrealitások mezejére tévedni ezt az országot, akkor a történelem felelőssége is a miénk lesz.

(részlet az  MDF II. Országos Gyűlésén 1989. október 20-án tartott politikai beszámolójából.)

Lee Iacocca

Ez egy zsúfolt bolygó, és a túlélés egyetlen módja, ha megtanuljuk, hogyan jöjjünk ki egymással. Eldönthetjük, hogy vezetés-e az, ha az összes embert elintézzük, aki ellenünk van. Ez azonban igazán sosem működött, ugye? És a demokrácia nem erről szól. Ideje, hogy visszatérjünk az alapokhoz. Egyáltalán mi a demokrácia? Milyen emberek vagyunk mi? Készen állunk rá, hogy azt tegyük, amit a jó fiúknak kell?

Robert De Niro

Az Egyesült Államokban keményen harcolunk azért, hogy megvédjük a demokráciát, amelyet mindig is természetesnek tartottunk. A művészet befogadó, összehozza az embereket, mint ma este, a művészet a szabadságra törekszik, a művészet magában foglalja a sokszínűséget, és ezért van veszélyben a művészet! Ezért jelentünk fenyegetést a világ autokratáinak és fasisztáinak. A műveletlen amerikai elnök (Donald Trump) egyszerűen megvonta a humán tudományok, a felsőoktatás támogatását, most pedig százszázalékos vámot jelent be az Egyesült Államokon kívül gyártott filmekre. Ez elfogadhatatlan […] és ez nemcsak amerikai probléma, hanem globális probléma.

-mondta a színész a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

A polgári demokráciák egyetlen, konkrét, könnyen értelmezhető politikai vagy vallási irányzatot sem képviselnek kitüntetetten. Bennük az állandó kompromisszumkeresés a politika legfontosabb eszköze, ami látszólag az állandónak tetsző válságok „mocsarába” rántja le a politikát. A választók többségét alkotó tájékozatlanok pedig konkrét, megnyugvást, rendet és biztonságot nyújtó – látszólagos – fogódzó nélkül maradnak.

A demokrácia a nép uralmát jelenti (valahogy), de korántsem mindegy, hogy ez az uralom milyen úton valósul meg, ha még az is kérdés, hogy a demokrácia az egész nép, vagy csak a többség uralmát jeleníti-e meg.

Greta Thunberg

A demokrácia állandóan zajlik; nem csak a választás napján, hanem minden másodpercben és minden órában. A közvélemény az, ami a szabad világot működteti.

Noha mára a demokratikus rendszerek általános választójogon építkeznek, valójában tömegek vannak kirekesztve a demokratikus döntéshozatalból, részvételből, mert nincsenek tudásaik, információik a politikai közösséget érintő ügyekről, történetekről. Nem férnek hozzá a demokráciához, így logikusan a szabadsághoz sem.

Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin

Mi a demokrácia? Kedvezés a durva többségnek. A többségnek kedvezni pedig azt jelenti, hogy a középszerhez igazodunk, egy alacsonyabb szinthez, a magasba szökő törékeny szálakat pedig levágjuk. Száz vagy ezer tökfilkó jelöli ki az utat szavazatával a világos elméknek.

A demokrácia (…) lehetőséget ad az embereknek arra, hogy miután valami ostobaságot csináltak, mégis meggondolhassák magukat.

Nincs szükség tökéletes észszerűségre ahhoz, hogy egy demokrácia működni tudjon: elég hozzá, ha az emberek arra szavaznak, ami nagyjából és nem szavatoltan az ő érdekeiket szolgálja. A demokráciák akkor kerülnek bajba, ha elvont, távoli veszélyekkel kell foglalkozni. Ha valóban éghajlatváltozás következik be, az meglehetősen kemény dió lesz a demokráciák számára.

Még a legdemokratikusabb állam léte is azon alapul, hogy valaki rákényszerít, hogy megtegyünk vagy abbahagyjunk valamit. Még ha saját képviselőink irányítanak minket, akkor is csak irányításra cselekszünk, és mihelyt saját akaratunk ellenében kezdenének kormányozni minket, nem a képviselőink többé.

Amit demokráciának hívnak, és ami állítólag magának a népnek az uralma önmaga fölött, az valójában nem más, mint választott uralkodók hatalma a nép fölött, és talán szerencsésebb lenne „egyezményes oligarchiának” nevezni.

A konfliktus a szabad és a nyílt társadalom nélkülözhetetlen sajátja, annak lényegi magja. Ha a demokratikus életformát zenei hangzatokkal kellene érzékeltetni, a fő téma a disszonancia harmóniája lenne.