A boldogság szeretet kérdése, semmi másé. Aki szeretni tud, az boldog ember.
Minden vágyadnak eleget tenni: ez az emberi élet legnagyobb művészete. Akinek sikerül, az boldog. Ehhez azonban fontos, hogy kevés vágyad legyen.
A boldogság nem erkölcstelen, tehát csak jó. Na: ha a boldogság hizlal, akkor én most percről percre kövérebb vagyok. Ez a szó, hogy boldogság, ki van irtva egy normális teenager szótárából… Igenis, miért ne lehetne olyan, hogy én boldog vagyok? Boldog ezen az unalmas világon. Miért ne lehetne nekem boldogságom és épp pont ilyen boldogságom, amilyen van? Amilyennel sohasem voltam túlterhelve.
Csak akkor lehetünk
mindannyian együtt boldogok,
ha önmagunkból azt ajándékozzuk,
amire a másiknak szüksége van.
Olyan boldog voltam, hogy szerettem volna meghalni, mert a boldogságot akkor kell fülön csípni, amikor lehet!
Sokan egyenlőségjelet tesznek a szerelem és a boldogság közé. A boldogság azonban olyan elmeállapot, aminek magunkon belül kell kifejlődnie, s ami nem függhet egy másik személytől. A szeretet legegészségesebb fajtája az, amikor magunkkal meg vagyunk elégedve, és így a szeretetünk valaki másra való kiterjesztése már teljesen önzetlen. A szeretethez kemény munkára és állandó karbantartásra van szükség.
Egy ember akkor is lehet boldog, ha semmije sincs, és látszólag semmi oka a boldogságra. A boldogsághoz nem kell se rang, se vagyon, se kényelem, a boldogsághoz egyvalami a fontos, a tartósan jó közérzet.
Holnap után elfelejtem minden gondomat,
boldog leszek, s vidám lesz az énekem.
A boldogsághoz vezető út magában foglalja, hogy jó viszonyban legyünk szüleinkkel, vagy azokkal, akik felneveltek minket.
A boldogsághoz vezető úton ott van a gyerekek szeretete és segítsége a csecsemőkortól a felnőttkor küszöbéig.
Ahhoz, hogy valaki boldog legyen, csupán képesnek kell lennie szembenézni a létező dolgokkal, más szóval átélni azokat.
A pénz elméletileg az emberi boldogság; mindenki, aki többé nem képes a valódi boldogságra, a pénz után vágyakozik.
Furcsa, hogy a megszokás mennyire befolyásolja az ízlésünket és a gondolkozásunkat: sokan el sem tudják képzelni, hogy létezhet boldogság a világtól teljesen elzárva.
Ha egyedülállóként nem vagy boldog, házasként sem leszel az. Ha nem hiszitek el, kérdezzétek meg bármelyik házas embert! Ha nincs hited Istenben, akkor legalább próbálj meg boldogan élni. De ennek az életnek minden áldása: a pénz, az örömök, bármi, amire nagyon vágytok, csak ideig-óráig tart. Ezért ha a boldogságotokat ilyen mulandó dolgokban keresitek, akkor legalább annyira mulandó lesz a boldogságotok is.
Létezik egy nagyon hatásos gyakorlat, amit évekkel ezelőtt kezdtem el használni. Az első dolog, ha egy személyre vagy egy állatra gondolok, vagy, ha először találkozom velük, mindenképp az mondom nekik, hogy: „Kívánom, hogy boldog légy.” Nagyon fontos, hogy ne csak kívánjam, hanem valójában úgy is gondoljam. És ez a gondolat mindent megváltoztat közted és az illető személy között. A dolgok ezután úgy fognak történni, hogy minden rendben legyen.
Játszd velem a legszebb társasjátékot. Játssz velem boldogságot. Mert egyedül nem tudok. Mert nélküled nem tudok. Mert nem lehet. Mert a boldogjátékhoz két ember kell. A játékszabály egyszerű. Csak adni kell. A szívünket. Egymásnak. Mindig adni, mindig kapni. Így válik egész életünk egyetlen nagy karácsonnyá. Játssz velem.
Van a csoda… A csoda, amihez elég egy pillanat. Ami nem látványos, nem hegyeket mozgató, de benned, neked a legnagyobb.
Az egyetlen személy, aki visszatartott engem a boldogságtól, az én magam voltam.
Az igazság az, hogy mindaz a boldogság, amit ön valaha is el fog érni, önben rejlik.