A jelen pillanatban élek. És ez gyönyörű.
Lehet, hogy nem vagyok egy szépfiú, viszont pokoli jó bokszoló vagyok.
A harminc év feletti nők a legjobbak, de a harminc év feletti férfiak túl öregek ahhoz, hogy ezt felismerjék.
A sárm egy olyan adottság, mely elfeledteti másokkal, hogy is nézel ki valójában.
Bogart, Cagney, Cooper és Tracy voltak azok a színészek, akiket csodáltam. Nagyszerű személyiségek. Igazi sztárok.
Amikor A betörés című filmet forgattuk, Athénban dolgoztunk. Épp akkor volt az évszázad bokszmérkőzése, a Cassius Clay-Frazier meccs, amit a görög tévé nem közvetített. Omar Sharif és én elhatároztuk, hogy megszegjük a szerződésben előírt szabályokat. Béreltünk egy repülőt és azzal Rómába mentünk, mert a RAI közvetítette a mérkőzést. Mivel másnap reggel nyolcra már a felvételen kellett lennünk, szóba sem jöhetett, hogy engedélyt kérjünk a távolmaradásra. Senki sem tudott a római kiruccanásunkról. Másnap nyolckor pontosan a kamerák előtt voltunk.
Örömömet leltem abban, hogy jól elcsépeltük egymást. Nemcsak az utcán, de az iskolában is állandóan verekedtem. Édesapám, aki szobrászművész volt, rengeteget szégyenkezett miattam.