Az emberiség jövője önmagától függ. Neki magának kell látnia, hogy akar-e tovább élni. Önmagától kell aztán megkérdeznie, hogy csupán élni akar, vagy ezen túl megtenni a szükséges erőfeszítést, hogy beteljesedjék a mi lázadó planétánkon is a világegyetem lényegi funkciója: vagyis, hogy isteneket gyártó gépezet legyen.
Isten szeretet és szeretet tárgya: itt van a miszticizmus egész hozadéka. Erről a kettős szeretetről beszél szüntelenül a misztikus. Leírása befejezhetetlen, mert a leírnivaló kifejezhetetlen. De az, amit világosan megmond, annyi, hogy az isteni szeretet nem valami az Istenből, hanem maga az Isten. Ehhez az útbaigazításhoz csatlakozik a filozófus, aki Istent személynek tartja.
Az út, mely a városba vezet, kénytelen megmászni a hegyoldalt és leereszkedni a lejtőn, alkalmazkodik a talaj változataihoz; de a talaj változatai nem okai az útnak, s nem adták az irányát. Minden pillanatban szolgáltatják neki a nélkülözhetetlent, a földet, melyen halad; de ha az egész útat nézzük, és nem annak egyes részeit, akkor a talaj változatai többé nem egyebek, mint akadályok, vagy késedelmi okok, mert az út egyszerűen a városba akart jutni és legszívesebben egyenes vonal lett volna. Így vagyunk az élet fejlődésével s a körülményekkel, melyeken áthalad, csakhogy a fejlődés nem rajzol egyetlen utat, s irányokba szakad anélkül, hogy célokat szemelne ki, végül mindig teremtő marad, még akkor is, mikor alkalmazkodik.
Egy zuhanás kétségtelenül mindig zuhanás, de más dolog, ha azért esünk a kútba, mert nem néztünk magunk elé, és megint más, ha azért estünk bele, mert egy csillagot követtünk a tekintetünkkel.
Egy komikus személy általában azért komikus, mivel nem tud erről. A komikum tudattalan. (…) A nevetés főképpen ebben az értelemben csiszolja az erkölcsöket. Arra késztet, hogy már most igyekezzünk annak látszani, aminek lennünk kellene, és amivé egy nap bizonyára leszünk is.
A valódi jelen idő a múlt olyan nehezen megragadható folyamata, melynek során a múlt felemészti a jövőt.
A jelen a múlt lenyomata, minden, ami benne van, következmény, okozat.
Az egyetlen gyógymód a hiúságra a nevetés, és az egyetlen fogyatékosság, ami nevetséges, az a hiúság.
Gondolkodj cselekvő emberként, és cselekedj gondolkodó emberként.