Most már sokkal inkább az ingergazdag életet tartom vonzónak, mert abban tudom megőrizni a kreativitásom, létrehozni azt, ami szeretnék. Az interneten nézni a világot nem ugyanaz, mint élni benne.
Mindannyian azt kutatjuk, hogy hol érezzük igazán jól magunkat, tehát magam is azt keresem, hogy hol érzem igazán jól magam, hol érzem igazán dúsnak, ingergazdagnak és impulzusokkal telinek az életet.
Mi magyarok is: nyitottak, fogékonyak és érzékenyek vagyunk, és ha meg akarjuk érteni a világot, szerintem minimum Európában érdemes gondolkodni. Nem értem, hogyan érhet valakinek véget a horizontja Hegyeshalomnál, mert így, az összehasonlítási alapokat mellőzve nehezen ítélheti meg bármilyen területen is saját hazáját, Magyarországot.
Van az úgy sokszor az ember életében, hogy meg szeretné állítani az időt. Amikor tudja, hogy pár perc múlva minden egészen más lesz, és most kellene kiszállni, itt, ebben a pillanatban.
Van olyan, amikor emberek némán egymásba áradnak. Nem azonnal feltámadó érzelem ez, mert ez nem ilyen közhelyes. Csak annak az ígérete. De megérezni a szenvedély esélyét, nos… az emberek többségének soha, de soha nincs ebben része.
Az idős emberek sajátja a bölcsesség mellett az is, hogy miután győztesként átszakítják a célszalagot, élvezetből továbbfutnak még pár lépést, és néha megbotlanak.
A nők (…) mélyebbek a férfiaknál. Jobban keresik az élet nem csupán racionális összefüggéseit.
Sokkal inkább megbecsüljük, ha tudjuk hová tenni az életünket. Ha el tudjuk helyezni magunkat egy széles skálán, ha nem csak óriásplakátok, olimpiák és szögesdrótkerítések mellett, esetleg épp ellenük háborogva, és száraz, átélhetetlen számok (kávéstatisztikák és GDP tizedszázalékok) leegyszerűsítésében éljük meg az életünket. Ha egyáltalán megéljük, és nem csak át(éljük).
Nagyon sok ember sokkal klasszabbul élhetne, hogyha csak a pénzüket nézzük, de nincs képzelőerejük az érdekes élethez, és nincs energiájuk. Túl nagy a pocakjuk, és bele vannak kényelmesedve, és csak odáig jutnak el, hogy melyik all you can eat szállodába menjenek el évente kétszer két hétre.