93 idézet
A testépítés (body building) egy rendkívül népszerű sport, melynek sok millió követője van a világon. A súlyzós edzés kitűnő mozgásforma, hiszen idővel nemcsak a testedet, de a lelkedet is megedzi.
Tagadhatatlan viszont, hogy az elérni kívánt eredményhez szívós és kitartó munkára van szükséged, továbbá az sem árt, ha kellőképpen motivált vagy.
Az elsőben ugyan nem tudunk segíteni, a másodikban viszont már annál inkább! Összegyűjtöttük neked a legjobb gyúrós idézeteket, ahol többek között olyan legendás bajnokok árulják el titkaikat, mint Arnold Schwarzenegger, Ronnie Coleman, Dorian Yates és társaik.
Én 1966-ban versenyeztem először nemzetközi szinten. Akkoriban a legtöbb testépítősztár, akikről a magazinokban olvastam, Kaliforniában élt és ott is edzett. Az első nagy nemzetközi győzelmemre 1967-ig kellett várnom, amikor sikerült legyőznöm a Nemzetközi Amatőr Testépítő Szövetség (NABBA) Mr. Univerzum versenyén Dennis Tinerinót, ám ez csupán azt jelentette, hogy most már versenybe szállhatok az akkori nagyágyúkkal.
Emlékszem, mennyire hihetetlen volt számomra, amikor 1967-ben végre személyesen is találkozhattam Reg Parkkal. Szinte megszólalni sem tudtam az ámulattól. Részint azért csodáltam, mert nagydarab férfi volt, nagyon izmos, és fizikuma erőt sugárzott. Kezdőként eltökéltem, hogy az övéhez hasonló testet akarok; pontosan azt az izomtömeget és -sűrűséget, melyeket az ő fotóin láttam – nagy volt, kemény, egyszóval valódi Herkules.
Egyike vagyok a „nagy evő” testépítőknek. A szezonon kívül a súlyom 136 kiló 8% testzsír mellett. Ilyenkor 8-12 alkalommal eszek, még éjjel is. Próbálok egy meghatározott tápanyag lebontás szerint enni: 3-400 g fehérje, 1000-1400 g szénhidrát. Igyekszem szigorúan étkezni, ami nehéz ilyen sok utazás mellett, de én igen fegyelmezett vagyok.
A folyamatos fejlődéshez komoly kreativitásra van szükség. Ne félj új dolgokat kipróbálni az edzőteremben! Különösen akkor, ha már régóta ugyanazokat a módszereket alkalmazod az edzéseiden, és a tükörben látott kép alapján nem tűnsz nagyobbnak vagy jobbnak, mint egy évvel, két évvel vagy 10 évvel ezelőtt!
Az, hogy átnyújtanak neked egy első díjat, még nem jelenti, hogy te vagy a legjobb. Nem hagyhatom, hogy ilyen tévképzetek hajtsák az egómat. Ebben a sportban az embernek rengeteg elvárásnak kell megfelelnie, így nagyon fontos, hogy kontrollálni tudjam, miként hat rám a győzelem vagy a vereség. Igyekszem mindig érzelmileg kiegyensúlyozott maradni. Hálásnak és motiváltnak érzem magam, akármilyen eredményt érek is el.
Tudjátok miért rímel a koksz és a boksz? Mert a koksz beüt, mint a boksz. De ha rászoksz, kiüt és padlót fogsz.
A testépítés szépsége szerintem abban rejlik, hogy az anatómiai izomzat minden irányból fel legyen építve.
Amikor a bátyámat elvitték katonának, rám hagyott egy doboz Sportrobit, a korszak csúcskategóriás, egyben egyetlen Magyarországon elérhető táplálékkiegészítőjét. Így végérvényesen kikötöttem a testépítésnél.
Amikor 1962-ben elkezdtem súlyzózni, anyám ezt ismételgetve fakadt sírva: „Hol rontottam el? A fiam olajozott testű férfiak képét teszi ki a falra, pedig minden barátjának lányok fotóival van tele a szobája!”
A súly csak egy eszköz. A kalapácsra vagy a szögre fókuszálsz? Jobban figyelj arra, amire rá akarsz ütni.
Hadd mondjam el, hogyan tudsz egy egyszerű tömegnövelő shake-et összerakni, amihez minden összetevőt meg tudsz venni a boltban. Tegyél egy csésze zabpelyhet, 1 banánt, 10 tojást és 1 teáskanál mogyoróvajat a mixerbe, és turmixold össze. Nincs benne szemét, nincs benne semmi szar, nincsenek vegyi anyagok. Ami van benne, az komplex szénhidrát a zabpehelyből, fehérje a tojásfehérjéből, természetes zsír a mogyoróvajból és banán. Kérhetnél ennél jobbat? Ez a kiba*ott tökéletes shake. Ez igazi étel. És minden, ami ebben a shake-ben benne van, az előnyödre fog válni. Meg olcsóbb is lesz.
Nem létezik semmi olyasmi, hogy túledzés. Vagy tápanyag, vagy alvás hiányod van.
Nem létezik semmilyen rövidebb út. Nehéz testépítőnek lenni. Ha nem vagytok hajlandók nehéz munkát végezni, akkor nem ez a megfelelő sport számotokra. Szeretnetek kell. Amennyiben szeretitek, oda fogtok eljutni, ahol lenni szeretnétek.
A szüleimtől kértem karácsonyra egy súlyzókészletet 11 éves koromban. Műanyagból volt és kaptam mellé egy Charles Atlas által írt könyvet is, ami a gyakorlatokat tartalmazta. Ez vált a Bibliámmá, mindennap forgattam.
Edzés közben sosem okoztam magamnak fájdalmat, akkor sem, amikor hatalmas súlyokat emeltem vagy guggoltam. Elképzelhető, hogy a különböző gyakorlatok kombinációja hozzájárult a sérülésekhez, de ebben nem vagyok biztos, sőt inkább azt gondolom, hogy nem.
Az izom akkor nő, ha olyan dolgokat csinálunk vele, amihez nincs hozzászokva. De a megterhelés után regenerálódnia kell, és ez bizony időbe telik. Ha 10 órán át edzel egy izmot, az nem épül, hanem leépül. Nekem 45-50 percesek voltak az edzéseim, heti négyszer edzettem. Sokan meglepődve hallják ezt és azt mondják, ez semmi. Erre azt szoktam válaszolni, hogy oké, akkor gyere, és csináld végig az edzésemet, aztán meglátjuk, akarsz-e utána még többet csinálni.
Gyorsan rájöttem, mi működik az edzőteremben és mi nem, ezért tudtam 18 hónapnyi edzés után egy világversenyen szerepelni, ami akkoriban példátlan volt.
Az első pár évben sokan javasolták, hogy hagyjam abba az edzést, mert csak egy hatalmas, aránytalan testet tudnék felépíteni. Mások megpróbáltak meggyőzni arról, hogy az edzés rossz, csak az időmet pocsékolom, és azt mondták, hogy inkább egy új ruhatárat kellene beszereznem. A saját apám is megpróbált lebeszélni arról, hogy testépítő legyek. Ő mérnök, és az volt a véleménye a testépítésről, hogy csak a kisebbségi komplexussal rendelkező emberek űzik.
1985-ben kezdtem el komolyabban edzeni Németországban. Engem senki sem tanított. Nem voltak Németországban ekkor személyi edzők, és pénzem sem lett volna, hogy megfizessek egyet. Amerikai magazinokból, mint FLEX – amikhez limitált hozzáférésem volt – gyűjtöttem információt az edzésről. Azon kívül a tapasztaltabb embereket néztem a teremben, hogy ellessek tőlük ezt-azt.
